Milyen is az élet Németországban?
Ebben a cikkben elmesélem, hogy milyen is az élet(em) 2021-ben, itt ahol én dolgozom.
Milyen környezetben, milyen feltételekkel, hogyan is dolgozom, mint óvónő.
Azzal is kezdem, hogy én sosem unatkozom!
A napjaim sokfélék, izgalommal és kihívással telik, van bőven tennivaló. Ettől függetlenül sosem érzem azt, hogy túl lennék hajszolva vagy ki lennék használva. Az életem szerényen, de kiegyensúlyozottan és tervezhetően telik minden szempontból.
- Először nézzünk egy pár adatot:
- Munkaidő: Teljes állás, heti 40 óra (jelenleg 35 órában dolgozom)
- *Felkészülési idő ebből: 5-6 óra
- otthon nem végezhető!
- *Értekezlet: heti 1x 2 óra, munkaidőn belül
- *Szünet: 30 perc naponta, kötelező
- *Túlóra? Nincs, ha igen percre pontosan felírom és kivehető
- *Otthoni munkavégzés, dokumentáció? Nincs
- Munkakörülmények:
- * A munkaidő pontban kezdődik és végződik, ha hamarabb be kell menni azt felírjuk, ugyan úgy, mint amikor tovább maradunk valami okból.
- * Továbbképzések: Munkáltató fizeti egy bizonyos összegig, valamint évi 5 nap fizetett szabadság jár érte.
- * A munkavégzéshez előírt orvosi vizsgálatokat, oltásokat a munkáltató állja, munkaidőben történik meg (a jelenlegi Covid oltás is)
- * Saját, zárható szekrény van
- * Ebéd: óvoda biztosítja, ingyenes (nem mindenhol van így
- )
- * Kávé: óvoda biztosítja, ingyenes (nem mindenhol van így
- )
- * Munkaruha nincs és nem kötelező - itt megjegyezném, hogy a külső megjelenésed csak a te értékrendszered szabja meg! Van tetovált kollégám, olyan is akinek nyáron lila a haja, olyan is aki piercinges. (A másság és saját vélemény elfogadásában lehetne mit tanulni tőlük...)
- * Covid miatt a maszk használata egész nap kötelező, az orvosi maszkot a munkáltató állja.
- Szabadság:
- * Törvényileg min. 20 nap van meghatározva, de nálunk is, mint a legtöbb óvodában 30-at ad a munkáltató mindenkinek függetlenül a kortól és gyermekek számától.
- * A szabadság egy része kötött: 15 munkanap ami a nyáriszünet (őszi és tavaszi szünet nincs, téli is csak karácsony és szilveszter között pár nap), akkor kötelező kivenni, valamint a maradékkal magunk rendelkezünk. - Ezt is óvoda válogatja, sok óvodában még nyári szünet sincs.
- * Betegszabadság: nincs meghatározott számú nap (és nem is vesz elő a főnök,ha beteget jelentek, mindenkinek a magánügye). A táppénz 100 %-ban fizetett, maximum 4 hétig. Az első 3 nap betegséget NEM kell orvossal igazolni, csak a 4. naptól.
- Fizetés: (mert nem árulok zsákbamacskát, hogy itt mennyire jól vannak fizetve a pedagógusok...):
- * Táblázat szerint működik a legtöbb helyen "TVöD-SuE"
- * Besorolástól függően változik a fizetés (végzettségtől és ledolgozott évektől függ, a gyermekek száma nem játszik szerepet benne)
- * A táblázatban kategóriaugrás minél tapasztaltabb vagy, annál ritkábban történik. Azaz fizetésemelést az első 10 évben 2-3 alkalommal kapsz, majd 5-8 évente ugrasz ismét.
- * általánosságban elmondható, hogy vannak bónuszok: karácsonyi és nyaraláspénz, de ez is intézmény függő
- * Íme így néz ki a táblázat - bruttó értékekkel (a netto az besorolástól függően változik, kb 40% az adó). A sima óvónőket és gyermekgondozókat (dadusokat) az "E3-8"ig találod körülbelül (de teljesen pontosan én sem tudom, nem vagyok egy nagy számviteli zseni)
- * Viszonyítás képpen: a kezdő óvódapedagógus bére az első évben a postások és pincérek béréhez hasonló, szóval itt sincs kolbászból a kerítés és nem fogsz meggazdagodni, ha óvodában dolgozol. Mindenesetre meg lehet belőle élni, átlagkeresetnek számít (3-5 év munkaidő után).
Óvodapedagógusi feladataim nagyvonalakban:
- Legfőbb feladatom a játék, ezen belül a gyermekek megismerése, megfigyelése és kísérete. Azáltal, hogy folyamatos közeli kapcsolatom van velük és ismerem érdeklődési körüket és minden változásukat, tudom biztosítani az önfejlesztő folyamatok megvalósulását.
- A megfigyeléseket írásban dokumentálom, melynek célja az egyéni fejlesztési terv elkészítése – ami nem kötelező, csak olyan esetben készítjük, ha a gyermek feltűnő módon fejlődik.
- Feladatom a gyermekek jogait érvényesíteni. Arról, hogy milyen gyermekjogi egyezmény létezik és ezt hogyan lehet az óvodai életben megvalósítani, egy másik cikkemben írom le.
- Beszoktatok. Az új gyermekeket mi a Berlini 4 hetes modell szerint szoktatjuk be, mely individuálisan, a gyermek igényeihez igazodik. A beszoktatást röviden dokumentálom. A beszoktatási idő után 6-8 héttel a szülőkkel egy megbeszélést, fogadóórát tartunk.
- A minennapokban portfóliót készítek a gyermekekről, a gyermekkel közösen, a gyermek számára. A portfólió egy emlékkönyv szerű mappa, amiben az óvodai idő alatt megőrizzük a fejlődési mérföldköveket, leírjuk a fejlődési folyamatokat minden gyermek számára individuálisan: rajzokat, fényképeket, történeteket, stb.
- A magyar rendszer számára elképzelhetetlen, de: nem kell kötelezően sem saját portfóliót, sem tervezetet írnom (sem hetit, sem havit, sem éveset).
- Az óvodai csoportomban projekteket vezetek, melyet helyzetorientáltan, a gyermekekkel közösen (participatívan) tervezek meg. A tervezett időtartam, téma és módszer folyamatos változása sem okoz gondot a főnökömnek. Nem tartozok neki pontos elszámolással, legalábbis a főnököm teljes mértékben rám bízza a pedagógiai munkát – ennek persze van pozítív és negatív oldala, de erről és arról, hogy mi az pontosan, hogy participatív később írok.
Publikált cikkem a Participációról ITT olvasható
- A szülőkkel való kapcsolattartás szóban, hírlevelet csak a Corona alatt írunk, amugy nem szoktunk.
- Kapcsolattartás az iskolával, a projektjeikben való részvétel – évente max 1-2.
- Szülői értekezlet és fogadóóra megszervezése és lebonyolítása ( 1-1x évente). A fogadóóra egyben “Entwicklungsgespräch” is, azaz megbeszéljük a gyermek fejlődésének aktuális állapotát – nem csak akkor ha gond van, hanem fixen évente egyszer elmeséljük a szülőknek, hogy hogyan fejlődik a gyermek.
- Fontos feladataim egyike az “Integrationsantrag” elkészítése, azaz a sajátos nevelési igényű gyermekek jelentése, dokumentációja és a hivatallal való együttműködés. Talán ez az egyetlen komolyabb dokumentáció amit készítek. Jelenleg 2 ilyen gyermek jár a csoportunkba, ennél több nem igen jellemző (nálunk).
- Ezen felül természetesen az inkluzív pedagógia, azaz hogy a mindennapjaimat úgy szervezzem meg, hogy a saját nevelési igényű gyermekek is mindenben részt tudjanak venni, ne legyenek kirekesztve vagy megbélyegezve.
Amennyiben véleményedet kinyilvánítanád, kérésed/ kérdésed lenne hozzám vagy volna megjegyzésed a bejegyzéssel kapcsolatban, lentebb megteheted.
Szia! Óvónökepzöbe járok Münchenben, es meglepetten olvastam hogy a berlini modellt hasznaljatok a beszoktatashoz. A müncheni sokkal gyermekcentrikusabb, nem beszelve arrol, hogy a szülöket is atsegiti a tranzicó idöszakan; aktivan reszt vesznek benne, mig a berlini modellben csak passziv szerep jut nekik. Az beszoktatas elsö fazisa hoszabb ideig tart, de nem valasztjak mar el a 4. napon a gyermeket a szülötöl. Amig oda elerkezik az mar a Vertrauensbasis, es addigra optimalis esetben kialakult a bizalom a Fachkraft es Kind között. Ezert is tanuljuk ugy, hogy a müncheni az ökopsychologisch begründete modell, a berlini pedig a bindungstheoretisch..
Valaszodat varva, üdvözlettel, Angelika
Kedves Angelika!
Köszönöm az értékes kommented.
Nekem az óvodám koncepciójában a Berlini modell szerepel, mint kiindulási alap. Ettől függetlenül nem tartunk be mindent a leírtak alapján, a gyermekek igényeihez igazodunk. De tény és való, hogy a beszoktatás csak délelőtt valósul meg és hangsúlyt a pedagógus-gyermek kapcsolatának kialakítására helyezzük. A Müncheni modell a gyermek-gyermek kapcsolatra alapszik, ami az én tapasztalataim alapján a beszoktatás végén tud megvalósulni, miután a gyermek a pedagógust teljes mértékben elfogadta. Nem minden esetben, de többnyire ez a jellemző.
Az, viszont a Müncheni alapján van nálunk is, hogy a szülők az első héten aktívak, nem kérjük meg a háttérbe vonulásra, bíztatjuk őket is a közös játékra. Véleményem szerint, ha a szülő kényelmesen érzi magát, a gyermek is biztonságban tudja magát az új környezetben.
Mindent összevetve nem ragaszkodom feketén fehéren a Berlini modellhez, de a mi óvinkban is (mind sok másikban is és mind a Tagesmutteroknál is) ez az elterjedtebb Eingewöhnungsmodell ezen a környéken.