Van ami hiányzik a német óvodákból

Területek, amit a magyar rendszerben sokkal jobbnak találok

Ebben a cikkben a magyar óvodai rendszer és nevelés jó oldalát igyekszem kiemelni. Azt, amit a magyar pedagógusok jobban csinálnak, mint a németek. Mert van bizony aminek büszkének lehet lenni és van olyan dolog, amit a magyaroktól lehetne eltanulni.

A tapasztalataim több német (Hessen tartományi) átlagos óvodából és bölcsödéből származnak, valamint megannyi beszélgetés alapján alakult ki, amit az előadásaim alkalmával a pedagógusokkal folytattam. Ettől függetlenül nem állítom, hogy a leírtak minden német óvodára és óvodapedagógusra igazak lennének. (Nem tapasztaltam sem Montessori, sem Fröbel rendszert, arról nyilatkozni nem tudok!)

Egy igen szubjektív cikket készítettem, csak a saját tapasztalataim írom most le, szakirodalom használata nélkül.

Most leírom, hogy miben JÓK a magyar óvodapedagógusok és a magyar rendszer!

Rendszeresség

Az óvodák, ahol dolgoztam (dolgozom) tartanak foglalkozásokat és folynak projektek. Sok különböző tevékenységet ajánlanak fel a gyermekek számára, sokszor szabadon választható, sokszor “kötelező” formában. Az óvodai élet napjai sokrétűek és nem unalmasak, a gyermeki igények vannak mindig előtérben.

Viszont a vezetett foglalkozások (testnevelés, ének-zene, külső világ megismerése, stb) nem minden naposak, mint ahogy azt Magyarországról ismerem.

Az óvónő személyiségétől, képzettségétől és kedvétől függ, hogy mivel telnek a mindennapok. Ez tud nagyon jó és kevésbé jó lenni.

A “helyzetorientált” nevelés és participáció van előtérbe helyezve, azaz, hogy a gyermekek érdeklődése és döntései szabják meg, hogy éppen mi zajlik a csoportban, mit tervezzen az óvónő. Ez a gyermekközpontú nevelési stílus nagyon jó tud lenni (én imádok így dolgozni), amennyiben az óvónő professzionálisan dolgozik, és tudja, hogy mit csinál. Sajnos viszont sokszor előfordul, hogy a gyerekek csak alkalmanként vesznek részt vezetett testnevelés vagy ének-zene foglalkozásban, akkor is projekt formában.

Ének – zene

Hála a magyar zene nagyjainak, a magyar zenei nevelésnek párja nincsen.

De tényleg nincs!

Egyértelműen állíthatom, hogy az átlagos német óvónőknek nincs meg az a fajta képzettsége a zenei neveléshez, mint egy átlagos magyar óvónőnek. Nagyon sok (jelenlegi és volt) munkatársam kerüli az éneklést a csoportban.

Ha van is ének, nem tudatosan az életkornak megfelelően kiválasztott dalok vannak, hanem többnyire vicces dalocskák vagy úgy nevezett “Fingerspiel”-ek, azaz mutogatós dalok. Ezeket természetesen a gyerekek rettentően élvezik, de tudatosság kevés van mögötte és legtöbbször nem a projekttel és a heti foglalkozásokkal kapcsolatos.

Elvétve lehet ritmusjátékokat hallani, körjátékok alig-alig vannak. Többnyire idősebb kolleganőim szoktak körjátékokat játszani a gyerekekkel, akik a “régi rendszerben”, kelet- Németországban tanultak jó pár évvel ezelőtt.

A zene szerepe az óvoda mindennapi életében főleg zenehallgatást jelent, illetve ünnepnapok előtt évente ismétlődő dalok ismétlése (karácsony, Szent Márton ünnepe, tavaszi dalok). Vannak tervezett ének-zene foglalkozások, de ezek sem olyan rendszerességgel, mint Magyarországon. Amennyiben rendszeres (heti) zenei nevelés folyik, azt külsős zeneoktató végzi, amiért a szülők külön fizetnek.

Iskolaérettség vizsgálata

Az, hogy a gyermek iskolaérett-e elsősorban egy általános orvosi vizsgálattól, illetve az óvodapedagógus véleményétől függ. Az, hogy a gyermek iskolába megy-e a szülő dönti el.

Az óvodapedagógus véleménye csak a mindennapi megfigyeléseitől függ. Az iskolába menetel előtt, van egy fogadó óra, ahol a pedagógus vázolja a szülőnek a nézőpontját, a tapasztalatai és véleményét írásba adja. Többnyire indokolt választ ad és igyekszik részletesen elmagyarázni a pro és kontra pontokat.

Azokban az óvodákban ahol megfordultam, egyáltalán nem volt semmiféle mérése az iskolaérettségnek és a pedagógusok akikkel kapcsolatban állok, nem használnak semmiféle tesztet. Nincs DIFER teszt, sem ahhoz hasonló.

Ami azt jelenti, hogy a még tapasztalatlan, frissen végzett óvónők és óvóbácsik sokszor az idősebb kollégák segítségét kérik. Ami persze érthető is. Akkor tudom jól megállapítani, hogy egy gyermek iskolaérett-e, ha tudom, hogy mit kell megfigyelnem és van tapasztalatom a gyermekekkel.
A megfigyelésekhez ugyan akad segítség (nálunk a Kuno Beller táblázatát használjuk), de olyan egységes megfigyelési tesztsorozat nincs, mint a DIFER teszt. Legalábbis én a lassan nyolc év alatt nem hallottam róla sehol.

Tehetséggondozás

A tehetséggondozás, a tehetséges gyermekek felismerése nem igen ismert terület a német óvónők számára. Vannak (ingyenes) továbbképzések ugyan, de a rendszer sajnos nem igen támogatja az óvodai életben a tehetséggondozást. (Az integrációt annál inkább).

A gyerekek tehetséggondozása 100%-ban a szülő feladata, illetve a szakemberek felkeresése. Ennek nincs szervezett óvodai kerete.

Amennyiben az óvodapedagógus észreveszi, hogy a gyermek magas intelligenciájú, tehetséges (lehet) vagy kiemelkedően teljesít, jelzi a szülők felé, akik vagy foglalkoznak vele, vagy nem.

Úgy gondolom, hogy mind a magyar, mind a német óvodai rendszernek megvannak a maga erősségei és gyengeségei. Sokszor írtam már arról, hogy mit tartok a német óvodai nevelésben jónak és a bejegyzéseim nagy része a demokratikus nevelést igyekszik hirdetni, ami itt nálunk igen jól működik. Mindig igyekszem kiemelni a gyermekjogok fontosságát és azt, hogy én mit teszek azért, hogy ezek meg is valósuljanak.

Nekem szerintem szerencsém van. Két rendszer és két hozzáállást ismerek, így ki tudom választani, hogy melyik helyzet, melyik hozzáállást kívánja meg. Differenciáltan tudok dolgozni és mérlegelni.

Nagyon büszke vagyok rá, hogy nekem magyar diplomám van. A “hagyományos” hozzáállást, amit magammal hoztam, igen jól kiegészíti a német rendszer és a néha hihetetlenül működő demokratikus nevelés.

Előző bejegyzéseim hasonló témákban:

Hogyan bánjunk negatív emberekkel

A pozitivitás alapvetően nagyon jó dolog és szükségünk is van rá. Legjobban ebben a nyavajás Corona helyzetben van szükségünk minden…

Read More

Demokratikusan nevelni nem könnyű!

De nem is nehéz és biztosan megéri! Az ingyenes konzultációs időpontra 2022-ben már ketten jelentkeztek. Az egyik beszélgetésből dokumentáltam egy…

Read More

Mese a hibák fontosságáról

“Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy anyuka és egy apuka, akik a világon mindennél jobban szerettek volna egy…

Read More