| | |

Demokratikus nevelés

Demokratikus nevelés

Minden gyermeknek joga van döntést hozni az őt érintő kérdésekben.
Ez a gyermekjog tény, nem kérdés.1

A gyermekek véleményének megkérdezése nem egyenlő azzal, hogy mindig az történik amit a gyermek szeretne. Ez ennél egy kicsit bonyolultabb.
Viszont minden esetben lehetőséget adunk neki arra, hogy kinyilvánítsa a véleményét, beleszóljon az őt (is) érintő kérdésekbe. Komolyan vesszük a gyermeket.

Én, mint felnőtt, pedig mérlegelem, hogy a gyermek által vázolt alternatíva megvalósítható-e. Meggondolom, hogy én tudok-e alkalmazkodni a gyermek kívánságaihoz, le tudom-e faragni az kívánságaimat, hogy a kettőnk igénye a középúton találkozzon.

A demokratikus hozzáállás segíti a felnőtt- gyermek kapcsolatot és egy stabil alapot nyújt az esetleges későbbi konfliktusok megoldásához. Emellett a gyermeki vélemény komolyanvételével erősödnek a gyermek társas és személyes kompetenciái.

Milyen formái vannak a participációnak?

Közös döntés Önrendelkezés
A felnőtt a gyermekkel közösen hoz döntést társas, mindenkit érintő témákban. A gyermek hoz döntést a saját magával kapcsolatos kérdésekről.
Példa “Hova menjünk ma sétálni?”
“Először udvarra menjünk vagy pakoljunk össze?”
“Milyen színű legyen az előszoba?”
“Mi legyen az ebéd?”
“Mi legyen a cica neve?”
“Melyik játékot ajándékozzuk el?”
“Mit csináljunk ma délután?”
“Mit szeretnél ma felvenni?”
“Ki adja rád a cipőt?”
“Hova kéred a szószt a tányéron?”
“Mennyit szeretnél enni?”
“Kivel szeretnél ma játszani?”
“Adsz egy puszit?”
“Ki cserélje ki a pelusod?”
“Kivel szeretnél fürödni menni?”
Mi történik? Közös beszélgetés folyik a lehetséges opciókról, megvitatódik, hogy ki, mit és miért szeretne. Mindenki elmondhatja a véleményét (ha akarja). A felnőtt NEM tudja jobban, hogy a gyermeknek mi a jó. Hagyja a gyermeket döntést hozni és elfogadja a döntését.
Mit fejleszt? -Empátia – meghallgatom, hogy a másik mit és miért akar
-Felelősségtudat – a döntésem kihat másokra is
-Együttműködés – olyan megoldást találunk, ami mindenkinek jó
-Tárgyalási képesség (Konfliktuskezelés) – tudok érvelni, hogy miért az a jó, amit én szeretnék
-Önállóság – én vagyok a magam ura
-Felelősségtudat – a döntéseimnek következménye van
-Kommunikáció – el tudom mondani a véleményem, meg tudom fogalmazni a gondolataim
-Stressztűrő képesség – tudok “nem”-et mondani
-Magabiztosság – tudom, hogy mi a jó nekem

A gyermekek döntési folyamatokba való bevonása a felnőtt kötelessége. Ettől függetlenül ez nem “csak” egy feladat, annál több.

  • A gyermek megtanulja, hogy miként tud érvényesülni, mindamellett önreflexiót tanul (milyen hatással vagyok én és a döntéseim a környezetemre?)
  • Kreatívvá válik mind a gyermek, mind a felnőtt. Együtt keresnek megoldásokat anélkül, hogy egyik elnyomná a másik akaratát.
  • Azzal, hogy a gyermeket engedjük beleszólni a dolgokba, megerősítjük, hogy ő is és a véleménye is fontos számunkra.
  • Így erősödik a felnőtt – gyermek kapcsolata.
  • A megerősített kapcsolat egy jó alapja minden konfliktusnak – a felek tudják, hogy a másik nem akar neki rosszat és készek meghallgatni egymás véleményét..

Participáció az óvodában

A cikk az Óvodai Nevelés módszertani szaklapjában 2021 májusi kiadásban jelent meg.
“Mivel Magyarország államformája demokrácia, így a demokratikus gondolkodás kialakításának már óvodás korban meg kell kezdődnie. Az óvoda védett környezete tökéletes „tanuló- és gyarolóterepe“ a demokratikus kompetenciák fejlesztésének. A mindennapi életbe ágyazva szerzi meg a gyermek a gyakorlati tudást valamint ezzel egyidőben történik meg a szociális és demokratikus nevelés.[5] A participáció gyakorlása tehát nem más, mint demokrácia az óvodában.

Felhasznált irodalom:
1 https://unicef.hu/gyermekjogok/gyermekjogi-egyezmenyrol
UKH – Sicherheit und Gesundheit in Kindertageseinrichtungen – KinderKinder 2/2021
Marita Dobrick – Demokratie in Kinderschuhen – 2011

Előző bejegyzéseim hasonló témákban:

Similar Posts

One Comment

Comments are closed.