Diszkrimináció, kirekesztés és óvodai élet
“Nálunk minden gyermek egyforma” milyen szépen hangzik ez a mondat.
Sok óvodának a szlogenje, hátterében ez áll: “mi megteszünk mindent az egyenlő bánásmódért!”
Ezt a szépen csengő mondatot nem véletlen választják szlogenjüknek a nevelési intézmények. A gyermekek jogairól szóló Gyermekjogi Egyezménynek, melyet Magyarország is kihirdetett, így szól a második cikkje: Minden gyermek egyenlő “faja, színe, neme, nyelve, vallása, politikai vagy más véleménye, nemzeti, nemzetiségi vagy társadalmi származása, vagyoni helyzete, cselekvőképtelensége, születési vagy egyéb helyzete szerinti különbségtétel nélkül.” 1
Mi is az a diszkrimináció?
Minden olyan megkülönböztetés, ami ezen jog ellen szól diszkriminációnak, azaz hátrányosan megkülönböztetésnek, kirekesztésnek minősül.
Minden egyes alkalommal, amikor a gyermek megkülönböztetésben részesül nyelvhasználata, faja, színe, vallása, vagyoni helyzete, (szüleinek) véleménye vagy származása miatt diszkriminációnak számít.
| Óvodai példa | Diszkrimináció, hátrányos megkülönböztetés jellege |
|---|---|
|
Egy testi fogyatékossággal rendelkező gyermeket szeretnének a szülők beíratni a falu egyetlen óvodájába. A jelentkezést elutasítják, mert a “körülmények nem megfelelőek” – rámpa és lift, eszközök, személyzet hiánya. |
Testi adottság miatti megkülönböztetés |
|
A délutáni óvi-foci edzésre csak fiúk járhatnak, lehetőség nem adott vegyes csoportos edzésre, hiába is lenne pár lány aki beszeretne iratkozni. |
Nemek szerinti megkülönböztetés |
|
Óvi-angol foglalkozásra heti kétszer délelőttönként csak az a gyermek járhat, akinek a szülei befizetik a havidíjat. A foglalkozást délelőttönként, csoportfoglalkozások idejében tartják, amiről minden gyermek értesül. |
Vagyoni helyzet szerinti megkülönböztetés |
|
Az óvodai fellépésen a roma származású gyermekeket a hátsó sorban szerepeltetik vagy nem adnak nekik szerepet. |
Származás, faji megkülönböztetés |
|
A katolikus óvodában bibliai történetek feldolgozásakor a muszlim vallású gyermeket nem vonják be a foglalkozásba. |
Vallás szerinti megkülönböztetés |
|
Az óvodában az egyik politikai párt aláírásgyűjtésbe kezd. Az a gyermek, akinek a szülei nem írják alá a nyomtatványt, nem vehet részt az óvoda által szervezett gyermekkoncerten. |
Politikai vélemény szerinti megkülönböztetés |
|
Az egyik magyar gyermek Németországban született és nevelkedett négy éves koráig, majd Magyarországra költöztek és tökéletesen beszél németül. Az óvodai német foglalkozáson nem engedi az óvodapedagógus részt venni, mert “neki nincs szüksége rá”. |
Nyelve és születése szerinti megkülönböztetés |
|
A szülők nem szeretnék, hogy gyermekükről fénykép készüljön az óvodában. A pedagógusok megoldása erre a problémára, hogy a gyermek nem vehet részt a foglalkozásokon (semmilyen formában) amikor fényképet akarnak készíteni. |
más véleménye szerinti megkülönböztetés |
|
Az óvodába jelentkezik egy óvóbácsi dolgozni, A szülők kérvényére az óvodavezető megtiltja, hogy az óvóbácsi a gyerekeket mosdóba kísérje vagy átöltöztesse őket. Magyarázat a döntésre: “a szülők tartanak a pedofil hajlamoktól”. |
Nem és vélemény szerinti megkülönböztetés |
Ami ezen a példákon keresztül egyértelműen látható: a megkülönböztetés és megbélyegzés igen is létezik már az óvodai életben is. Egyes esetekben az óvoda körülményei miatt (mert nincsenek adott eszközök vagy személyzet) más esetekben a pedagógus személyéből, hozzáállásából adódóan történik a kirekesztés.
Természetesen felmerül a kérdés: minden alkalommal amikor a gyermek nem tehet meg valamit, az diszkriminációnak számít?
Nem. Hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélünk, ha az ok, amiért a gyermek kirekesztésben részesül a faja, neme, vallása, (szülei) véleménye, vagyoni helyzete vagy nemzetisége miatt történik.
Amikor az óvodapedagógus nem engedi a gyermeket valamilyen foglalkozásban részt venni, azt meg kell tudnia indokolnia. Az indoknak logikusnak és személyre szólónak kell lennie, nem tartalmazhat általánosítást és a gyermeknek a kirekesztés miatt nem szabad kárt szenvednie.
“Ferike ma nem vehetett részt a kézműves foglalkozáson, holnap lesz soron. Felosztottuk a csoportot, és ő holnap következik.”
“Az egeres játékot Zita többször megzavarta azzal, hogy lerombolta a “sajt várat”. Több felszólítás után sem hagyta abba, így sajnos nem játszhatta végig a játékot. Amíg a csoport játszott, ő a puzzle-t választotta elfoglaltságnak.”
“A kirándulásra busszal megyünk. Minden gyermeket hozzanak be 8 óráig az óvodába. Aki később érkezik, sajnos nem tud velünk jönni.”
“András a cipője reggel játék közben elázott. Délután is még vizes volt a cipő, így nem tudott kijönni az udvarra játszani az hideg időjárás miatt. Abban a fél órában amíg a többiek az udvaron voltak, András színezett és rajzolt a csoportszobában.”
Nézzünk párat a fenti példákból:
| Diszkrimináció | Nem diszkrimináció |
| “Óvi-angol foglalkozásra heti kétszer délelőttönként csak az a gyermek járhat, akinek a szülei befizetik a havidíjat. A foglalkozást délelőttönként, csoportfoglalkozások idejében tartják, amiről minden gyermek értesül.” | Az óvi-angol foglalkozás óvodai idő után történik, amikor azok a gyerekek, akiknek a szülei nem engedhetik azt meg maguknak, már nincsenek ott. Így nem szembesülnek a vagyoni helyzetükből adódó mássággal, nem történik meg a kirekesztés. Az óvoda feladata és kötelessége a gyermekek nevelése ” oly módon, hogy minden gyermek egyenlő eséllyel részesülhessen színvonalas nevelésben”2 |
| “Az óvodai fellépésen a roma származású gyermekeket a hátsó sorban szerepeltetik vagy nem adnak nekik szerepet. “ | Peti és Ivett azért állnak a hátsó sorban, mert: …a táncot akkor tudják csak táncolni, ha áll előttük valaki, akit utánozhatnak. …mert ott szeretnének állni. |
| Az óvodában az egyik politikai párt aláírásgyűjtésbe kezd. Az a gyermek, akinek a szülei nem írják alá a nyomtatványt, nem vehet részt az óvoda által szervezett gyermekkoncerten. | Amennyiben az óvoda (furcsa módon) ilyen aláírásgyűjtéshez engedélyt ad, úgy annak a gyermekek megkülönböztetése nélkül kell megtörténnie. Azaz nem lehet a koncerten való részvételt ettől függővé tenni. (itt hozzátenném, hogy véleményem szerint az óvodának, mint köznevelési intézménynek mindenféle politikai iránytól el kellene távolodnia és a szülőknek egy semleges szférát kellene biztosítania. A gyermeknevelés független a politikai meggyőződéstől.) |
| “A szülők nem szeretnék, hogy gyermekükről fénykép készüljön az óvodában. A pedagógusok megoldása erre a problémára, hogy a gyermek nem vehet részt a foglalkozásokon (semmilyen formában) amikor fényképet akarnak készíteni.” | Amennyiben a szülők nem járulnak hozzá a gyermekükről való fényképkészítéshez, úgy az óvodapedagógusnak kötelessége a szülő kéréséhez alkalmazkodnia. Fényképet csak akkor készíthet a csoportról, amikor a gyermek nincs éppen ott. Emiatt a gyermeket kivonni a foglalkozásból nem lehet, a fényképkészítést kell jól időzíteni úgy, hogy a gyermek ne legyen emiatt megkülönböztetve. |
Sok sok jó példát lehet felhozni arra, amikor az óvodapedagógusok a gyermekjogokat megvalósítják és a megkülönböztetés ellen tesznek. Vannak pedagógusok, akik tudják, hogyha ők nem teszik meg, nincs más jó példa a gyermekek számára.
És mint tudjuk: ezt is, mint mindent, tőlünk felnőttektől tanulják el. Legyünk hát jó példaképek számukra. Tanítsuk őket elfogadásra, arra, hogy esélyt adjanak a társaiknak és arra, hogy “mindegy ki vagy és honnan jössz, én adok neked esélyt, mert megérdemled, mint bárki más.”
Tapasztalatom, hogy a kirekesztés elleni legjobb módszer, ha önreflexiót tartunk és megkérdezzük magunktól: biztos ez az egyetlen módja? Tudom esetleg máshogy csinálni? Lehet, hogy én gondolom rosszul? Én hogyan érezném magam az ő helyében?
Felhasznált irodalom:
- Welt des Kindes – Oktober/November 2021
- 1https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100064.tv
- 2https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200363.kor
One Comment
Comments are closed.