“A beteg gyereknek otthon a helye!” – ki ne hallotta volna már ezt a mondatot. Minden pedagógus feladata az egészséges gyerekeket megóvni a fertőzésektől, így ha beteg gyermek jön az intézménybe, legtöbb esetben hazaküldik.
Mi a helyzet akkor, ha a pedagógus betegszik le?
Nos, tapasztalataim alapján, a helyzet siralmas.
Rengeteg óvodapedagógus és tanár dolgozik betegen. Íratlan szabály lett az, hogy “csak akkor maradok otthon, ha nagyon muszáj”. Az, hogy mit jelent a “nagyon muszáj” igen tág fogalom és sajnos ez a hozzáállás többet árt, mint használ.
Felsorolok párat, a legfontosabb gondolatokból a betegen dolgozásról:
- Aki betegen dolgozik lefertőz másokat. Igen, a gyerekeket is!
Akinek “csak” egy kis náthája van és továbbadja, veszélyeztet vele másokat, mert nem lehet tudni, hogy az hogyan hat mások szervezetére. - Aki betegen dolgozik, nem tudja magát rendesen kipihenni!
Így nagyobb az esélye, hogy rövid időn belül újra beteg lesz. - A beteg ember nem tud úgy teljesíteni, mint egy egészséges.
Azaz a munka minőségének romlására megy. A pedagógus nem tud úgy és olyan minőségben a gyermekkel foglalkozni, mint kellene/szeretné. - Aki betegen dolgozik, rossz példa a gyerekek számára!
Úgy gondolom ez a legfontosabb az egészben. Kifejtem, hogy miért.
| Mit közvetít, ha azt látják, hogy a pedagógus betegen tanít/gondoz? |  |
1. A munka fontosabb, mint a saját egészségem. 2. Teljesen helyénvaló betegen társaságba menni. 3. A betegséget nem kell megelőzni, elég kezelni. |
| Hogyan reagál a gyermek arra, ha ő megbetegszik? | |
1. Nem tulajdonít neki különösebb jelentőséget, “az élet megy tovább”. 2. A saját szükségleteit és jólétét háttérbe szorítja. Betegség esetén nem kérdés, hogy ez hátrányosan hat a személyiségfejlődésre (“Nekem el kell mindent viselnem”). |
| Mi ennek a pedagógusi viselkedésnek a következménye? | |
Sem a gyerekek, sem a felnőttek nem veszik komolyan a betegségeket és azok lefolyását. Azaz folyamatosan azzal szembesülünk, hogy beteg gyerek jön/ küldenek az intézményekbe. |
Legyen egyértelmű: mi, pedagógusok vagyunk a példa a gyerekek és felnőttek számára.
A pedagógusi példamutatás tehát betegség esetén is jelen van és fontos.
Van az a mondás: “Bort iszik és vizet prédikál.”
Valahogy így van ez a betegségekkel is. Elvárják az intézményben dolgozók, hogy ne vigyenek beteg gyereket be, de ők fittyet hánynak erre.
Azzal, ha a pedagógus betegen dolgozik, olyan példát mutat, ami sem az egyénnek, sem a környezetének nem jó. A társadalmi felelősségvállalás, mit szociális kompetencia nem a kívánt irányba fejlődik és a szülők joggal küldhetik a beteg gyerekeket az intézménybe. “Az óvónő is beteg, akkor nem mindegy, hogy ott van-e a gyerekem vagy sem?”
gen, tudom. Nehéz a helyettesítés és nem szeretné senki a kollégáját túlterhelni. Pontosan tudom, mert én is óvónő vagyok. Nekem is nehéz egyedül vinnem a csoportot, amikor a társam beteg. De tudom, hogy azzal, hogy gyógyulásra és otthon maradásra buzdítom (mert ő is bejön betegen dolgozni), úgy ő is könnyebben viseli a napokat, amikor én maradok otthon.
Ez egy adok- kapok játék, amiben akkor tudunk csak nyerni, ha összejátszunk!
(valószínűleg azért érezzük úgy, hogy a munka fontosabb, mint az egészségünk, és cserben hagyunk vele valakit, ha beteget jelentünk, mert gyermekként mi is ilyen példát láttunk és a mai napig a környezetünkben ez a hozzáállás a gyakori)
Mit gondolsz erről? Dobj egy “like”-ot vagy hagyj egy kommentet!
Előző bejegyzéseim hasonló témákban:
5 tanács a szülői értekezlet sikerességéhez
Kezdőknek és újrakezdőknek A gördülékeny óvodai mindennapokhoz elengedhetetlenül szükséges, hogy az óvoda személyzete jó kapcsolatot ápoljon a szülőkkel. Szándékosan nem…
Az önreflexió fontossága már óvodás korban
Nem tetszett a mai nap! – a véleményformálás képessége már a legkisebbeknél is fontos kompetencia A különböző nézetekkel rendelkező emberek…
Kóstoltatás, erőltetés és Gyermekjogok
Biztos vagyok benne, hogy minden óvodapedagógus és szülő számára fontos, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű és minőségű, vitaminokban és ásványi…