Ősz, gyűjtögetés, játék

Milyen érdekes, hogyha a gyermekek érdeklődését megfigyeljük és ezt ágyazzuk bele a mindennapi tervezésbe, sokkal könnyebben tudjuk őket lekötni, ráadásul a motivációjuk fenntartható.
A helyzetorientált megközelítés lényege, hogy egy-egy témát a gyermekek érdeklődésére alapozva tervezünk, azaz a feldolgozott témát nem a felnőtt indítványozza, találja ki, hanem a gyerekek. Az adott témát addig kell/ lehet feldolgozni, míg a gyerekek érdeklődése nem csökken. 

A helyzetorientált nevelésről (“Situationsorientier Ansatz”) írtam már korábban, amikor a gyerekek a lódarázsra lettek figyelmesek. 

ITT olvashatod el ezt a bejegyzésem!

Az udvaron áll egy óriási gesztenyefa. A héten kezdtek el igazán potyogni a gesztenyék, amit a gyerekek előszeretettel gyűjtögetnek. Amellett, hogy meg lehet őket számolni, rengeteg tevékenységre használhatóak fel.

A gyűjtögetést egy nagyon egyszerű játék követte: A gyerekek a csúszdán gurították le egymás után a gesztenyéket. Erről egy rövidke kis felvételt is készítettem. (A videót lentebb találod.)

Egy idő után az egyik kislánynak eszébe jutott, hogy ő megpróbálja elkapni a kezével a guruló gesztenyéket. Mivel ebben nem volt túl sikeres, ezért megkérdeztem, hogy szerinte van-e valami mód rá, hogy jobban eltudja őket kapni. Gondolkozott, majd támad egy ötlete: hozott egy vödröt és azzal vadászta a guruló gesztenyéket.

Nekem a hozzáállásom, hogy minél kevesebb kész tudást adok át a gyerekeknek. Legfontosabbnak az önfejlesztő folyamatokat tartom, ahol a gyermek kísérletezve, saját magát fejlesztve tanul, így rám csak “kísérőként” van szüksége. Én megteremtem a feltételeket, a gyermek pedig maga szerzi meg a tudást.

Azaz hagytam őket a gesztenyékkel kísérletezni, kérdésekkel vezettem a beszélgetést és hagytam őket a játékot maguk tovább fejleszteni. Amikor megakadnak kérdésfeltevéssel irányítottam a játékot: mivel lehetne könnyebben elkapni őket?

Ez a fajta gurítós játék szuperül bevált az én vegyes csoportomban. A kisebbek gyűjtögettek és gurítottak, a nagyok pedig vödörrel kapták el őket. Mindenkinek volt feladata és mindenki élvezte.

Nagyon egyszerű kis játék, mégis rengeteg tapasztalatot szereznek vele a gyerekek:

Az udvari tevékenység után egy vödörnyi friss gesztenyével mentünk be a csoportba. Pár perc sem telt el, amikor a nagyobbak elkezdtek dobálózni a gesztenyékkel.

Itt kaptam az alkalmon. Láttam, hogy szívesen játszanának még velük, de nem tudják hogyan. Észrevettem, hogy szívesen dobálnának, de ezt ugye benn nem engedhetem meg nekik.

Így ezt mondtam:
“Látom, hogy szívesen dobálnátok a gesztenyét. Sajnos benn nem dobálózhatunk vele, de ha van kedvetek, készíthetünk belőle egy nem veszélyes, dobálós játékot.”

Természetesen volt kedvük, így neki fogtuk ennek a poharas játéknak.

A gyermekek igényeihez igazodva, helyzetorientáltan történt a nap második fele is.

Mint a videón is látszik, ennek a játéknak az elkészítése óriási türelmet, koncentrációt és óvatos mozdulatokat igényel. Hihetetlen volt megfigyelni, hogy a legkisebbek is odafigyelve és lassan fúrták a gesztenyéket, nekik is sikerült részt venni ebben a tevékenységben. A videón egy 3 éves ügyes munkája figyelhető röviden meg:

A gesztenye, mint érdeklődési kör és téma biztosan egy ideig jelen lesz még nálunk. Az, hogy pontosan milyen játékok és foglalkozások lesznek, nagyrészt a gyerekek fantáziáján múlik. Természetesen van pár ötlet a tarsolyomban (gyurmával és pálcikákkal színesíteném a gesztenye foglalkozást), de előbb hagyom, hogy ők gondolkozzanak. Hagyom őket is beleszólni a nap lefolyásába, azaz participatívan dolgozom. Sokszor több jó ötletük van, mint nekem.

Participáció? Az meg mi?

Tudtad, hogy a gyermekeknek joguk van beleszólni az őt érintő kérdésekbe, azaz abba is, hogy mi történjen az óvodai élet keretein belül és milyen foglalkozások legyenek?

A gyermekek, pedagógiai tervezésbe való beleszólását és érvényesülését hívjuk participációnak. Erről egy hivatalos, publikált cikkben olvashatsz többet, ami az Óvodai Nevelés Szaklapban jelent meg.

Kattints ide

Előző bejegyzéseim hasonló témákban:

Az ablakmosás mióta fejlesztő tevékenység?!

A mindennapi tevékenységek fontossága Otthon, óvodában, bárhol Ezek a fránya fejlesztések! Sok szülő azt sem tudja, hova hordja a gyermekét,…

Read More

Szabad játék vs. Feladatlapok

“Sziasztok, kislányom nemsokára iskolába megy. Szerintem itt az ideje, hogy belekezdjünk az iskolára való felkészülésbe. Tudnátok nekem iskolai felkészítő feladatlapokat…

Read More

Együtt tervezés és flexibilitás

A mai bejegyzésemben leírom nektek, hogyan készült ilyen fantasztikus őszi falevél sógyurma dísz a csoportunkba. Valamint elmesélem, hogy a gyerekek…

Read More