Milyen érdekes, hogyha a gyermekek érdeklődését megfigyeljük és ezt ágyazzuk bele a mindennapi tervezésbe, sokkal könnyebben tudjuk őket lekötni, ráadásul a motivációjuk fenntartható.
A helyzetorientált megközelítés lényege, hogy egy-egy témát a gyermekek érdeklődésére alapozva tervezünk, azaz a feldolgozott témát nem a felnőtt indítványozza, találja ki, hanem a gyerekek. Az adott témát addig kell/ lehet feldolgozni, míg a gyerekek érdeklődése nem csökken.
A helyzetorientált nevelésről (“Situationsorientier Ansatz”) írtam már korábban, amikor a gyerekek a lódarázsra lettek figyelmesek.
ITT olvashatod el ezt a bejegyzésem!
Az udvaron áll egy óriási gesztenyefa. A héten kezdtek el igazán potyogni a gesztenyék, amit a gyerekek előszeretettel gyűjtögetnek. Amellett, hogy meg lehet őket számolni, rengeteg tevékenységre használhatóak fel.
A gyűjtögetést egy nagyon egyszerű játék követte: A gyerekek a csúszdán gurították le egymás után a gesztenyéket. Erről egy rövidke kis felvételt is készítettem. (A videót lentebb találod.)
Egy idő után az egyik kislánynak eszébe jutott, hogy ő megpróbálja elkapni a kezével a guruló gesztenyéket. Mivel ebben nem volt túl sikeres, ezért megkérdeztem, hogy szerinte van-e valami mód rá, hogy jobban eltudja őket kapni. Gondolkozott, majd támad egy ötlete: hozott egy vödröt és azzal vadászta a guruló gesztenyéket.
Nekem a hozzáállásom, hogy minél kevesebb kész tudást adok át a gyerekeknek. Legfontosabbnak az önfejlesztő folyamatokat tartom, ahol a gyermek kísérletezve, saját magát fejlesztve tanul, így rám csak “kísérőként” van szüksége. Én megteremtem a feltételeket, a gyermek pedig maga szerzi meg a tudást.
Azaz hagytam őket a gesztenyékkel kísérletezni, kérdésekkel vezettem a beszélgetést és hagytam őket a játékot maguk tovább fejleszteni. Amikor megakadnak kérdésfeltevéssel irányítottam a játékot: mivel lehetne könnyebben elkapni őket?
Ez a fajta gurítós játék szuperül bevált az én vegyes csoportomban. A kisebbek gyűjtögettek és gurítottak, a nagyok pedig vödörrel kapták el őket. Mindenkinek volt feladata és mindenki élvezte.
Nagyon egyszerű kis játék, mégis rengeteg tapasztalatot szereznek vele a gyerekek:
- A fizika alaptörvényeit tapasztalják meg: gravitáció ➾ Megvizsgáltuk, hogy hogyan és miért gurulnak lassabban vagy éppen gyorsabban, pattognak-e vagy sem.
- Fejlődik a motorika: mind a nagy mozgások, mind a finommotorikus mozgások jelen vannak a felszedéskor, gurításkor és a csúszdára fel-le szaladáskor.
- Szociális képességek fejlődnek: a gyerekek együtt dolgoznak: ki az aki gurít, ki az aki elkapja, mikor cserélnek és ezt ki dönti el, stb.
- Játék az érzékszerveknek is: a gesztenye illatos, a földről felszedett gesztenye ragacsos is lehet, felszedés közben koszos lesz a kéz, bemehet a köröm alá a homok is, a gesztenye gurulása (fémes) hangot okoz a csúzdán, pattogása hangosabb, stb.
Az udvari tevékenység után egy vödörnyi friss gesztenyével mentünk be a csoportba. Pár perc sem telt el, amikor a nagyobbak elkezdtek dobálózni a gesztenyékkel.
Itt kaptam az alkalmon. Láttam, hogy szívesen játszanának még velük, de nem tudják hogyan. Észrevettem, hogy szívesen dobálnának, de ezt ugye benn nem engedhetem meg nekik.
Így ezt mondtam:
“Látom, hogy szívesen dobálnátok a gesztenyét. Sajnos benn nem dobálózhatunk vele, de ha van kedvetek, készíthetünk belőle egy nem veszélyes, dobálós játékot.”
Természetesen volt kedvük, így neki fogtuk ennek a poharas játéknak.
A gyermekek igényeihez igazodva, helyzetorientáltan történt a nap második fele is.
- Amire szükség volt:
- gesztenye
- papírpohár
- gesztenyefúró
- fonal vagy madzag
- ceruza a poharak díszítéséhez
Mint a videón is látszik, ennek a játéknak az elkészítése óriási türelmet, koncentrációt és óvatos mozdulatokat igényel. Hihetetlen volt megfigyelni, hogy a legkisebbek is odafigyelve és lassan fúrták a gesztenyéket, nekik is sikerült részt venni ebben a tevékenységben. A videón egy 3 éves ügyes munkája figyelhető röviden meg:
A gesztenye, mint érdeklődési kör és téma biztosan egy ideig jelen lesz még nálunk. Az, hogy pontosan milyen játékok és foglalkozások lesznek, nagyrészt a gyerekek fantáziáján múlik. Természetesen van pár ötlet a tarsolyomban (gyurmával és pálcikákkal színesíteném a gesztenye foglalkozást), de előbb hagyom, hogy ők gondolkozzanak. Hagyom őket is beleszólni a nap lefolyásába, azaz participatívan dolgozom. Sokszor több jó ötletük van, mint nekem.
Participáció? Az meg mi?
Tudtad, hogy a gyermekeknek joguk van beleszólni az őt érintő kérdésekbe, azaz abba is, hogy mi történjen az óvodai élet keretein belül és milyen foglalkozások legyenek?
A gyermekek, pedagógiai tervezésbe való beleszólását és érvényesülését hívjuk participációnak. Erről egy hivatalos, publikált cikkben olvashatsz többet, ami az Óvodai Nevelés Szaklapban jelent meg.
Kattints ideElőző bejegyzéseim hasonló témákban:
Az ablakmosás mióta fejlesztő tevékenység?!
A mindennapi tevékenységek fontossága Otthon, óvodában, bárhol Ezek a fránya fejlesztések! Sok szülő azt sem tudja, hova hordja a gyermekét,…
Szabad játék vs. Feladatlapok
“Sziasztok, kislányom nemsokára iskolába megy. Szerintem itt az ideje, hogy belekezdjünk az iskolára való felkészülésbe. Tudnátok nekem iskolai felkészítő feladatlapokat…
Együtt tervezés és flexibilitás
A mai bejegyzésemben leírom nektek, hogyan készült ilyen fantasztikus őszi falevél sógyurma dísz a csoportunkba. Valamint elmesélem, hogy a gyerekek…