| |

Hogyan hallgassam meg “jól”

Thomas Gordon családtrainer és óvodai kapcsolatok kurzusvezetőként írom a mai bejegyzésem. Középpontban az “értő figyelem“.

Hogyan hallgassam meg “jól”

Amikor egy gyermek elmesél nekünk valamit, többnyire okkal teszi. Főleg akkor, amikor panaszkodik. A panaszkodás igen jó visszajelzés a felnőtt számára: azt jelenti, hogy a gyermek bízik bennünk és elmeri mondani, ha valami bántja, ha valami kellemetlen történt vele.
Az ok, amiért elmeséli lefőképpen az, hogy megoldást keres a problémájára.

Ilyenkor kifejezetten fontos, hogy tudjuk, mit vált ki a gyermekből a reakciónk. A nem tudatos meghallgatás a beszélgetést teljesen más irányba viheti el és az ok, amiért a gyermek hozzánk fordul elveszik: a gyermek nem tudja megoldani a problémáját. Ezeket a reakciókat egyfajta “kommunikációs akadályoknak” hívom. Erre a nem tudatos reakcióra írtam pár példát. Mindegyik egy-egy zsákutcába vezeti el a beszélgetést:

“Tegnap apukám sajtot tett a tésztámra és én nem szeretem a sajtot. Hiába mondtam neki, mégis rászórta. Pedig már annyiszor mondtam neki.”

Pedig a sajt az nagyon finom, én nagyon szeretem!” Argumentálás “Nem hiszek neked, hogy nem szereted a sajtot, mert szerintem finom.”
“Mit szeretsz akkor enni?” Figyelemelterelés “Beszéljünk másról.”
“Elég csúnya dolog, hogy apukád nem figyel rád.” Ítélkezés “Rossz apukád van, mert nem figyel rád”
“Ah, ne csinálj belőle akkora ügyet! Majd máskor biztos nem fog rászórni sajtot.” Probléma elhessegetése “Nem is olyan nagy ügy, a te problémád lényegtelen!”
“Sokszor én is megeszem ami nem ízlik, a nagyok nem panaszkodnak.” Moralizálás “Nem értem miért panaszkodsz, a nagy gyerekek nem panaszkodnak.”
“Jobban tennéd, ha ennél sajtot, mert egészséges.” Figyelmeztetés “Ha nem eszel sajtot, beteg leszel.”

A Gordon családtrainingen 12 különböző “kommunikációs akadályt” különböztetünk meg, ez abból a 12-ből pár példákon keresztül szemléltetve.

Minden alkalommal, amikor a gyermekek panaszkodnak nekünk, szeretnék a gondjukat megoldani. Mi akkor tudunk nekik a legtöbbet segíteni, ha meghallgatjuk őket olyan módon, hogy ők maguk tudják a saját gondjaikat megoldani. Nem kész megoldást adunk nekik, hanem a meghallgatással a gyermek maga gondolkozik el a lehetséges megoldásokon. Erre való az “értő figyelem”.

Nézzük most meg, hogyan is lehetne ezt a fenti példában alkalmazni:

Mint a fenti példa is mutatja, egyetlen kis panaszkodás a “sajtról” igen komoly témát ölelhet fel. Rengeteg érzelem van a háttérben, amit csak is “értő figyelemmel” tudunk igazán meghallgatni. Alkalmazása közben a beszélő elfogadottnak érzi magát és meg tud nyílni. A hallgató nem értékeli a hallottakat, nem moralizál, nem ad tanácsot, hanem elfogadja a helyzetet pont úgy, ahogy azt hallotta. A beszélő megtapasztalja a teljes elfogadottságot.

Mi az “értő figyelem” titka?

Nem tartalmaz kérdést, csak akkor, ha valamit szeretnénk, hogy a beszélő megismételjen. Így lehetünk biztosak abban, hogy nem mi vezetjük a beszélgetést.

A hallottakat tükrözi vissza más szavakkal, érzelmekkel kiegészítve. Csak azt ismétli meg, amit a beszélő mondott. Nem tesz hozzá “vélt igazságokat”.

A hallgató nem beszél magáról. Szimplán ilyenkor nem ő van a középpontban.

Akkor használjuk ezt a technikát, amikor van rá idő. Ez a fajta meghallgatás sok és mély érzelmeket hozhat a felszínre, aminek a feldolgozásához időre van szükség.

Az “értő figyelem” egyfajta önreflexió a beszélő számára. Meghallgatás közben a beszélőnek van ideje végig gondolni a mondottakat és saját megoldást találnia.

Szeretnél tudatosabban kommunikálni?

Nem tudod, hogy mit rontasz el?
Tippre, tanácsra lenne szükséged?

Amennyiben rögtön tanácsadásra lenne szükséged, írj egy levelet az ovoneninyugaton@gmail.com címre vagy írj facebookon!
Facebook oldalam itt találod: KATT

Előző bejegyzéseim hasonló témákban:

Similar Posts