Szabad játék vs. Feladatlapok
“Sziasztok, kislányom nemsokára iskolába megy. Szerintem itt az ideje, hogy belekezdjünk az iskolára való felkészülésbe. Tudnátok nekem iskolai felkészítő feladatlapokat küldeni?”

Ehhez és hasonló kérdésekkel nap, mint nap találkozom különböző Facebook csoportokban. Sok szülő aggódva, az utolsó óvodai évben szeretné gyermekét az iskolára felkészíteni. Erről szeretnék egy pár szót írni most nektek…
A legtöbb óvodapedagógus és szülő azt gondolja, hogy az átlagosan fejlődő gyerekeknek is fejlesztő foglalkozásokra van szükségük ahhoz, hogy sikeresen kezdjék meg az iskolát. Számtalan fórumon lehet olvasni, ahol egymásnak tippeket adva linkelik be a különböző vonalvezetéses lapokat és feladatokat. Miközben arra koncentrálnak, hogy a gyermek mit NEM tud és hol kellene segíteni, elfelejtenek egy igen fontos dolgot: mégpedig azt, hogy mi az amit a gyermek MÁR tud. A gyermekek 6 éves korukra sokkal több tudással és képességgel rendelkeznek az iskola sikeres megkezdéshez, mint amennyivel nem.
A gyermekek nem lesznek egyszer csak, villámcsapás szerűen iskolások. Az iskolába vezető út hosszú, teljesen pontosan 6, valakinél 7 év. A felkészülés nem más, mint az iskolába lépés előtt eltöltött MINDEN év. Minden egyes nap, amit a gyermek aktívan tölt, hozzájárul ahhoz, hogy sikeresen kezdje az iskolát.
Sikeres iskolakezdés? Mi is az pontosan?
“Szerintem a gyermekem iskolaérett, mert ügyesen tud ülni fél óráig és nem mocorog.” Ezt egyszer egy anyuka mondta nekem a fogadó órán.
Akkor is, mint azután többször el kellett magyaráznom a szülőknek, hogy a gyermek nem akkor iskolaérett, ha “funkciónál”, azaz csendben van és “ügyesen ül”. Ezt sok 4 éves is már meg tudja csinálni, mégsem küldjük el az iskolába. Sikeresen akkor tudja egy gyermek kezdeni az iskolát, ha önmagával elégedett és van önbizalma, hogy neki minden sikerülni fog. Akkor sikeres az iskolakezdés, ha a gyermek nem fél a kihívásoktól és szívesen kezd bele egy újabb, nagyobb fejezetbe.
Az iskolakezdéshez rengeteg személyes és szociális kompetencia elsajátítására van szükség, valamint érzelmi stabilitásra, fejlett kis és nagy motorikus mozgásra és megannyi fejlett készségre és képességre. Ezek kialakulásához pedig a gyermeknek évekre van szüksége. Az utolsó évben lehet ezt-azt finomítani, de nem minden akkor kezdődik el az iskolához. A gyermek NEM a feladatlapoktól fog iskolaéretté válni.
Ennek szemléltetésére hoztam nektek egy példát. A képeket szabad játék alatt készítettem. Szeretném veletek megosztani, hogy milyen apróságokat lehet észrevenni egy-egy játék alatt. Ezek a gyerekek 4 évesek mindnyájan, mégis rengeteg olyan képességgel rendelkeznek már, ami az iskolába lépéshez elengedhetetlen.
Szeretném nektek megmutatni, hogy milyen szemüveggel is érdemes a szabad játékot megvizsgálni: EZ AZ AMI AZ ISKOLÁRA FELKÉSZÍT és nem a feladatlapok az iskola előtti utolsó pár hónapban.
Feladatlapokra is szükség lehet, nem ördögtől való egyik sem. De a hangsúlyt szerintem nem arra és az asztalnál való ülésre kellene helyezni első sorban. Ugyanis ahhoz, hogy a gyermek ott tudjon ülni és koncentrálni, rengeteg más dolognak elő kell(ene) azt készítenie.
A gyerekek az udvari legóból építettek falat, meg minden félét. Elég hideg volt. Hogy ne fázzak, gondoltam mozgok egy kicsit. Kihoztam a tárolóból egy seprűt és elkezdtem a faleveleket sepregetni. Két perc sem telt el, a lila kabátos kislány is bement a tárolóba és hozott magának egy gereblyét. (Nem, nem kértem rá, ő döntött úgy, hogy segít).

Észreveszi, hogy sepregetek. Kihoz magának egy gereblyét.
- Észlelési képesség: az óvónéni valamit csinál
- Kooperáció: segítek neki
- Tájékozódási képesség: tudja, hogy hol a gereblye
- Döntési képesség: inkább gereblyézek, mint építek
- Önbizalom: nem kell megkérdeznem, szabad magamtól kihoznom egy gereblyét
Egy perc sem telt el, egy másik kislány is jött segíteni. Először “céltalan” söprögetés, gereblyézés történt.

Céltalan??? Én ezt a szót nem ismerem
Jött a másik kislány segíteni.
- Döntési képesség: sepregetni akarok, nem játszani
- Kooperáció: segíteni szeretnék
“céltalan söprögetés”
- Nagymozgások: tolás, húzás, gereblye emelés – (ezek mind szükségesek a sikeres finommotorikus mozgásokhoz!)
- Szem – kéz koordináció: ott gereblyézek, ahol van levél
- Csapatszellem: a közös munka jó móka
- Motiváció: legyen szép az udvar
Ahogy a fiúk meglátták, hogy sepregetünk, akartak ők is csatlakozni. Sajnos nekik már nem jutott gereblye. Így megkérdeztem: szerintetek gereblye nélkül is tudtok nekünk segíteni?
Természetesen igen! A zöld kabátos kisfiú felajánlotta az építményüket garázsnak, ahova a faleveleket seperhetjük. Így a lányokkal a leveleket oda kezdtük gyűjteni.

Nincs több gereblye. De az építményt lehet a levelek tárolására használni.
- Kreativitás: Az építmény lehet valami más, mint ami eddig
- Meggyőzési képesség: a zöld kabátos fiú “jól adta elő” az ötletét
- Együttműködési képesség: a többi fiú is beleegyezett ebbe (mondhatták volna azt is, hogy nem)
- Kommunikációs képesség: szavakba tudták önteni, hogy mit szeretnének, nem volt vita
- Vezetési képességek: a zöld kabátos fiú vezeti a játékot, ő az ötletgazda
Egy helyre kezdtük gyűjteni a leveleket
- színtiszta kooperáció: mi sepregetünk, ti építetek
- céltudatosság: oda húzzuk a leveleket, nem máshova
A lányoknak időközben roppant jó ötletük támadt: a sárga falevelek legyenek aranyrögök és a fiúk építménye a bank. Így a játék bank/arany témában folytatódott tovább:

A lányoknak ötlete támadt: legyen a sárga levél arany.
- Differenciálási képesség: vannak sárga és barna levelek
- Asszociációs készség: a sárga lehetne arany
- Logikus gondolkodás: az aranynak bankban a helye, legyen az építmény a bank
- Önbizalom: mertek változtatást vinni a játékba
- Kommunikációs képesség: elmagyarázták ezt a fiúknak
- Meggyőzési képesség: jól érveltek, így a fiúk beleegyeztek
Miközben mi sepregettünk és gereblyéztünk, a fiúk az épületet tovább építették. Kitalálták, hogy kellene egy tető. Az idő nyirkos és az jó lenne a leveleknek. Így ez az elég instabil tető készült el. Instabil volt, de nem omlott össze!

Kellene egy tető. Az idő nyirkos.
- Fantázia: hogyan is nézzen ki a tető….
- Érzékelési készségek: nyirkos az idő, az azt jelenti, hogy megáznak a levelek
- Logikus gondolkodás: ha megáznak, kell nekik tető
A tető instabil, de nem omlik össze
- alapvető fizikai ismeretek: tudom, hogy meddig építhetem még, hogy ne omoljon össze
- önbizalom: meg tudom építeni, nekikezdek
Közel 45 percnyi játék/munka eredménye

A képességek, készségek és kompetenciák fejlődése, mint a fenti példa is mutatja, már egészen kiskorban megkezdődik. Az iskolára való felkészítés nem pár hónap munkája, hanem az egész addigi nevelésé.Több év példamutatása, magyarázata, türelme, tanulása és kedvessége mutatkozik meg az iskolába menetelkor, nem pedig a heti fix feladatlapok sikeres kitöltése. Az iskolára való felkészítés több éves nevelői munka.
Szeretném hozzátenni, hogy nem vagyok a feladatlapok ellen. Néha-néha, ha a gyermek igényli és szívesen csinálja, adjunk neki. DE: ne ezen legyen a fókusz. Lássuk meg, hogy mennyi minden apró, mindennapi dolog amit a gyermekkel együtt csinálunk mind, mind az iskolára és az életre készíti fel.
Szerintem minél kevesebb feladatlap kell és minél több szabadjáték. Hiszem, hogy a gyermek önfejlesztő folyamatok által tanul. Nem a felnőtt fejleszti a gyermeket, hanem a gyermek saját magát. A felnőtt szerepe a nevelésben a körülmények biztosítása a teljes testi, lelki és kognitív fejlődéshez.
Természetesen azt se felejtsük el, hogy milyen szuper gyerekeink vannak, mennyi mindent tudnak és értenek. Ne a hibákat keressük, hanem a fejlődést vegyük észre.
A pontos gyermekképről publikált írásomban olvashatsz többet IDE kattintva.
Ha tetszett az írásom, kövess Facebookon: Óvónéni Nyugaton