“Játszunk ma olyat, hogy én vagyok Elza.” mondta Peti (4,5 éves)

Gyermekjogok az óvodai mindennapokban

Hagyjuk? Ne hagyjuk? Szabad vagy sem?

A kérdést lehet a gyermek ügyvédjeként, óvó nénijeként és, mint magánember megválaszolni. Ebből a három szemszögből vizsgáltam meg a dolgokat:

Jogi szempontból nézve a gyermekeknek joguk van eldönteni, hogy mit és hogyan szeretnének játszani (mindaddig, míg a döntésük nincs kárára senkinek) és joguk van ahhoz, hogy a kiközösítés ellen védelmet kapjanak. Minden gyermeknek joga van az egyenlő bánásmódhoz és a diszkrimináció elleni védelemre. Ez nem döntés kérdése, hogy egyet értünk-e ezzel, vagy sem. Ez a Gyermekjogi Egyezmény része, melyet a világ minden országában aláírtak.

“Peti a sminkelés lányos dolog, nézz magadnak valami más játékot.”
Azzal, ha a pedagógus(vagy szülő) nem engedi meg a különböző szerepek kipróbálását, úgy kiközösíti a gyermeket a játékból. Ez gyermekjogi szempontból nem helyes. Az opciók felajánlása egy jó alternatíva lehet (“gondoltál esetleg Olaf lenni?), amennyiben azok közül a gyermek szabadon választhat. Amennyiben a gyermek még is úgy dönt, hogy szeretné a sminkelést kipróbálni, úgy a felnőttnek kötelessége a gyermek döntését elfogadni – természetesen addig, amíg a gyermek a döntésével nem hoz senkit veszélybe és a döntése nem hat hátrányosan más gyermekekre.

Ezen felül az egyenlő bánásmódhoz való jogukat azzal biztosítja a felnőtt, ha minden gyermek, minden játékban egyenlő módon részt vehet kivétel nélkül – fiúk is játszhatnak “lányos” dolgokkal és a lányok is “fiúsakkal”. Erre néhány példa:


    • A focizás a lányoknak is való.
    • Lányok is játszhatnak a traktorokkal és autókkal.
    • Fiúk is húzhatnak szoknyát és kalapot.
    • Fiúk is főzhetnek és takaríthatnak a kiskonyhában.
    • A kislányok is lehetnek apukák és a fiúk is lehetnek anyukák a papás-mamás játékban.
    • A fiúknak is lehet a rózsaszín a kedvenc színük.
    • A lányok is játszhatnak kalózosat.

Óvodapedagógusként amellett, hogy törekszem a gyermekjogok betartására, pedagógiai szempontbol egyéb okok miatt is hasznosnak találom, ha a gyermekek szabadon bújhatnak szerepekbe és mindenfélét kipróbálhatnak.
A szerepjátékok alatt feloldódnak a feszültségek a gyermekben, kérdések kerülnek megválaszolásra és biztonságos keretek között próbálhatja ki magát szégyenérzet nélkül – mert tudja, hogy az “csak” játék. A szerepjáték alatt felvett kötetlen szerepek segítik a gyermek érzelmi kompetenciáinak fejlődését. A gyermek empátiát tanul, mert egy rövid időre belehelyezkedhet olyan szerepbe, amiben addig nem volt, megtanulja más nézőpontját és érzelmeit megérteni. Ezáltal fejlődik a fantáziája és önkifejezőképesség is.

A gyermekek nem véletlenül szeretnének szerepekbe bújni és nem véletlen ragaszkodnak egy-egy karakterhez. A gyermeki szerepjáték belső konfliktusokat rendez és kiegyensúlyozottabbá teszi a gyermekeket.
Képzeljük csak el: az egyik barátnője, Regina rákiabált Petire, amitől ő megrémült és nem tudott rá abban a pillanatban reagálni. Azzal, ha játék közben Elzaként (lányként) rákiabál valakire, akkor oldódik benne a feszültség, más bőrébe bújva újraélheti azokat az érzéseket, amivel épp viaskodik.

Emellett a 21. század legnagyobb kihívása az egymás elfogadására való nevelés. Rengeteg szó esik a nevelés szerepéről a mobbing és a diszkrimináció megelőzésében. Az óvónő személye példaértékű, a tartása a nevelés egyik alappillére. Azzal, ha elfogadjuk a gyermekek döntéseit, közvetítjük feléjük a kívánt üzenetet: úgy szeretlek ahogy vagy és elfogadlak olyannak, amilyen vagy. Nagyobb eséllyel lesznek a gyermekek egymással elfogadóak, ha ők is ezt tapasztalják meg.

Ha az óvodai kirekesztésről szívesen olvasnál egy másik cikkemet,kattints IDE.

Magánemberként lehet erről a témáról különböző véleményünk, és ez nem baj. Van, aki a soraimat felháborodással, van aki kérdésekkel, van aki elfogadással olvassa. És ez rendben van. Minden embernek, legyen az kicsi vagy nagy, joga van saját véleményt formálni. Arra kell csak ügyelnünk, hogy a meggyőződésünket milyen tettek követik. Sértek vele valakit? Okozok vele kárt valakiben? Befolyásolok vele valakit (gyermeket) a jogai gyakorlásában? Amennyiben a véleményem és az általa közvetített viselkedésem nem korlátoz másokat a jogaik gyakorlásában, úgy az teljesen rendben van.

Például, ha Ica néni a Macicsoport óvónője azon a véleményen van, hogy szerinte nem jó dolog Petinek a lányos szerepekben játszani, az rendben van. Ica néninek joga van a saját véleményhez.. Elmondhatja Petinek, hogy “Ha én lennék fiú, én nem szeretnék Elza lenni.” Viszont Ica néni NEM tilthatja meg Petitnek, hogy ha Elza szeretne lenni, akkor az legyen. Mert Petinek joga van Elzának öltözni és lány karaktert kipróbálni. Ha Ica néni ezt megtiltaná, vagy a gyermekre rászólna, úgy sértené Peti jogait a szabad vélemény és szabad döntés jogában.

Comment 1

  1. […] Gyermekjogi írások 3 indok a kötelező alvás eltörléséért Van választása egy óvodásnak? Kóstoltatás, erőltetés és Gyermekjogok “Játszunk ma olyat, hogy én vagyok Elza.” mondta Peti (4,5 éves) […]

Comments are closed.