Az ablakmosás mióta fejlesztő tevékenység?!

A mindennapi tevékenységek fontossága

Otthon, óvodában, bárhol
Ezek a fránya fejlesztések! Sok szülő azt sem tudja, hova hordja a gyermekét, hogy megfelelő támogatást kapjon a fejlődéshez. Az iskola előtti évben pedig halmozottan előfordul, hogy a szülők pánikba esnek, mert szerintük a gyerekek még nincsenek félkészülve az iskolára. Ilyenkor kezdődik a tanulás motivációjának lerombolása a kötelezően kitöltendő mindenféle feladatlapokkal.
Vajon lehet ezt máshogyan?!

Teljes meggyőződésből mondom, hogy igen. Amennyiben a gyermeket bevonjuk a mindennapi életbe és minden tevékenységben rész vehet (azaz participatívan nevelünk), akkor a komplex fejlesztő tevékenységek  a hétköznapi élet során is létrejönnek. Anélkül, hogy a gyermek kötelezően feladatlapokat töltene ki megtanul mindent, amit iskolába lépéskor tudnia “kell”.

A kérdés sosem az, hogy lehet-e, hanem az, hogy HOGYAN lehet?

Az ablakmosás, mint komplex fejlesztő tevékenység

Ablakmosáskor rengeteg kompetenciát és részképességet fejleszt a gyermek.
Felsorolok néhány dolgot, ami észrevétlenül történik a gyermekkel ablakmosás közben:

  • szem- kéz koordináció fejlődik, mert a kis szennyeződéseket meg kell találni és oda kell irányítani a kezet
  • nagymozgások fejlődnek, mert az ablak oldalait el kell érni
  • a finommotorika fejlődik a kisebb-nagyobb körző mozdulatoktól
  • szociális kompetenciák fejlődnek: segítőkészség, együttműködés, csapatszellem
  • személyes kompetenciák fejlődnek: kitartás, pontosság, önállóság, önbizalom
  • fejlődnek a kéz, kar, váll izmai és erősödnek az izületek
  • a logikai képesség is fejlődik: miért lesz piszkos a papír, mennyi vízre/ tisztítószerre van szükség, mivel kell kezdeni először,stb.

A lista hosszú, sorolhatnám még nagyon sokáig. 

Az ablakmosás, mint minden házimunka, ami otthon is és az óvodai élet során is, a felnőttek mindennapi teendője, mind-mind komplexen fejlesztő tevékenységek, amennyiben a felnőtt tudatosan kezeli azokat.

A felnőtt szerepe a mindennapi tevékenységekben

Mivel a mindennapi élet százával adja számunkra a komplexen fejlesztő tevékenységeket, nekünk felnőtteknek csak egy dolgunk van: tudatosan kezelni ezeket a helyzeteket. Tudatosítanunk kell, hogy akkor tanul és fejlődik a gyermek, amikor részt vehet mindenben, amit mi csinálunk. Vonjuk be őket, adjunk nekik időt, ne siessünk a feladatok elvégzésével. Ez nem más, mint a valós participáció.

A felnőtt szerepe a nevelésben elsősorban nem a tananyag átadása, hanem a gyermek kísérete. A gyermekek önfejlesztő folyamatok által tanulnak, saját maguk szerzi meg a tudást és tapasztalatot azáltal, hogy a felnőtt mit enged meg neki, hogyan egyengeti útjait a világ megismerésében. 

Ez a kíséret nem annyit jelent, hogy hagyjuk a gyereket, hogy azt csináljon, amit akar. Fontos, hogy a felnőtt jelen legyen, folyamatos kommunikációban legyen a gyermekkel, ellássa megfelelő mennyiségű és minőségű információval és amennyiben kell (ha kell) javítsa a gyermeket. 

A kíséret kivárást is jelent: figyeljük meg a gyermeket anélkül, hogy beavatkoznánk. 

Amit már önállóan el tud végezni, hagyjuk, hogy elvégezze. Ne sürgessük, hagyjuk kísérletezni. Minden gyermek egy világfelfedező. Ha hagyják neki felfedezi a világot, akkor megismer minden körülötte élőt és lévőt, azaz motiváltan tanul. 

Óvodai élet során több hétköznapi dolgot kell(ene) a gyerekekkel közösen végezni, pont úgy, mint otthon. Vonjuk be őket az ablakmosásba, a porszívózásba, vágjuk fel együtt a zöldségeket, söprögessünk udvart, ültessünk virágot, portalanítsunk, mossuk ki a kispárnahuzatot kézzel, gereblyézzünk levelet közösen,  és, és, és…. 

Hagyjuk meg a “fejlesztő tevékenységeket” azoknak a gyerekeknek, akik ténylegesen fejlesztésre szorulnak és vigyünk több hétköznapot, a hétköznapi életbe. Több éneklést kertészkedés közben, ritmusjátékot főzés (előkészítés) közben, több menetelést séta és kirándulás közben, többet foglalkozzunk az udvaron a sárral és természetes anyagokkal, nézzük meg a szomszédban található növényeket és fordítsunk figyelmet az élelmiszerekre, amiket megeszünk. 

 

Át kell gondolni a tényt, hogy a hétköznapi életben minden a gyermeknek is való!

Hagyjuk el a “te még kicsit vagy” és az “ez nem neked való” mondatokat. Minden tevékenységbe be lehet vonni a gyerekeket,  mindig tudunk kisebb-nagyobb szerepeket adni nekik. 

A kérdés csak az, hogy mi ezt akarjuk-e? Kin is múlik, hogy a gyermek mit tanul és tapasztal? 

Ha megértettük, hogy a tanulás a mindennapi életben valósul meg igazán, akkor  megértettük valóban a gyermeket és a tanulási folyamatait.

Tovább adnád amit itt olvastál?

Ha szeretnéd a participációt az óvodába bevinni ahol dolgozol vagy ahova a gyermeked jár, vedd fel velem a kapcsolatot. Tanácsadóként team-eket és magánembereket kísérek a demokratikus nevelés rögös útján, mert pontosan tudom, hogy milyen nehéz is ezt elkezdeni. 

Írj most!

Előző bejegyzéseim:

Van választása egy óvodásnak?

Online felmérés a gyermeki döntéshozatalról az óvodai jelek tekintetében -2022- Az Óvodai Nevelés folyóirat, módszertani szaklap  2022 novemberi lapszámában publikálva Az online felmérés adatai:  Résztvevők száma: 1608 fő Felmérésben résztvevők: óvodapedagógusok, óvodai...

Tovább olvasom

Kóstoltatás, erőltetés és Gyermekjogok

Biztos vagyok benne, hogy minden óvodapedagógus és szülő számára fontos, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű és minőségű, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételt fogyasszanak. Az étkezés is része az egészséges...

Tovább olvasom

Comments 2

  1. […] Tovább olvasom Categories Demokratikus nevelés helyzetorientált nevelés Kompetenciák 2022.03.01. […]

  2. […] Tovább olvasom Categories Demokratikus nevelés helyzetorientált nevelés Kompetenciák 2022.03.01. […]

Comments are closed.