Biztos vagyok benne, hogy minden óvodapedagógus és szülő számára fontos, hogy a gyermekek megfelelő mennyiségű és minőségű, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag ételt fogyasszanak. Az étkezés is része az egészséges életre való nevelésnek.
A gond akkor kezdődik, amikor a gyermek mást szeret, mint a felnőtt és kötelezően meg KELL kóstolnia bizonyos ételeket. A felnőtt ezt persze jóhiszemből erőlteti, de a tény attól nem változik: az ételek eröltetése illetve az ételekkel való manipuláció szembe meg a Gyermekjogokkal.
Csak ezt az ici-picit...
Nem ritka olyan mondatokat hallani, hogy “nem kell mindent megenned, de megkóstolni muszáj”. Az sem ritka, hogy óvodákban és iskolákban a desszertet a kóstoláshoz kötik: “Csak ezt az ici-pici darabod edd meg és kapsz sütit.”
A legtöbb pedagógus nem tudatosan cselekszik hibásan. Az ételek erőltetése és kötelező kóstoltatás több okból sem helyes:
1. A szülő fizet az ebédért, így a desszertért is. A pedagógus nem vonhatja meg a gyermektől az ételt, a gyermeknek jár a desszert, akárhogyis viselkedik.
2. A kötelező kóstoltatás szembe megy a Gyermekjogokkal, ugyanis a Gyermekjogiegyezmény 12-es cikkje kimondja, hogy a gyermeki véleményt tiszteletben kell tartani!
3. Az ételek erőltetésének hosszútávú negatív következményei lehetnek – étkezési zavar, fóbia, stb.
Gyermekjogokról bővebben
Érdekelnek a Gyermekjogok mindennapi megjelenése? Olvasnál másik cikket erről?
Kattints ideMár annyiszor megkóstoltam, tudom, hogy utálom a karalábét!
Képzeld el, hogy utálod a karalábét, már csak a szagától is irtózol. Hogy miért, azt te sem tudod, egyszerűen csak ez van. Egyik nap, amikor étterembe leülsz ebédelni, tejszínes csirkeragut rendelsz és a pincér kihoz előételnek egy karalábékrém levest, és azt mondja:
“Amennyiben megkóstolja a levest, hozom is a rendelt csirkeragut.”
Hogy éreznéd magad? Tudod, hogy utálod a karalábét és azt is, hogy hiába kóstolod meg, utálni is fogod. Az, pedig, hogy éhes vagy ront a helyzeten: türelmetlen leszel és azt érzed, hogy a világ is ellened fordul. Azt érzed, hogy nem tiszteli a pincér a döntésedet és nem vesz téged komolyan: “Márpedig ez nagyon finom karalábé leves, ugyan csak egy kanállal…”
Az ételek erőltetése nem más, mint a gyermeki vélemény és akarat elnyomása. Azzal, ha a gyermekbe beleerőltetünk bizonyos ételeket – legyen az bármennyire kis adag – megfosztjuk őket a saját döntési képességüktől, amivel sérül az önértékelésük és önbizalmuk.
Tényleg csak az a gyerek ügyes, aki megeszi a zöldséget?
Amikor egy egyéves kisgyermek elfordítja a fejét etetés közben és kiköpi a halas pástétomot, ugyan megpróbálhatjuk még párszor,de a végeredmény ugyan az lesz: elfogadjuk, hogy nem szerti a halat és mást fogunk neki enni adni. Egyértelműen jelzi: én ezt nem szeretem és nem akarom megenni.
Amikor a gyermek 2-3 éves lesz, megtanulja a kontrollt a teste felett és azt, hogy ételt nem köpünk ki. Így, hogy a gyermek nagyobb és okosabb lett, rájön a felnőtt, hogy lehet a gyermeket manipulálni az étellel és elvárhatja tőle, hogy megkóstolja azt az ételt, ami addig kiköpött.
Ellentétben a babákkal, az óvodás korú gyermek ízlését valahogy nehezebb a felnőttnek elfogadnia.
“Ha nem eszed meg a borsót, nincs krumplipüré sem.”
“Csak ha megetted a levest hozom a rántott husit.”
“Aki nem eszi meg a spenótot, nem kap fagyit.”
“Az ügyes gyerekek minden zöldséget megesznek a tányérjukról.”
Az a gyermek nem ügyesebb a társainál, aki megesz mindent a tányérjáról. Az a gyermek szimplán meg akar felelni a felnőttnek. A saját véleménye és ízlése ellen cselekszik, megtanulta, hogy az ő véleménye nem olyan fontos, mint a felnőtté.
Minden alkalommal, amikor a gyermek a felnőtt igényei szerint cselekszik és a saját véleményét figyelmen kívül hagyja, sérülnek a személyes kompetenciái: az önértékelés, önrendelkezési képesség és önbizalom.
Megtalálsz a közösségi média oldalain is!
Mi a helyzet a motiválással?
Amikor egy felnőtt megpróbál manipulálni egy gyermeket (“Csak a jó gyerekeknek jár süti, akik megeszik a levest”) akkor elvárja, hogy a gyermek megtegyen valamit, amit nem tenne meg. A gyermek azért cselekszik, hogy megfeleljen, jobban szeressék, kapjon valamit, stb.
Amikor viszont a felnőtt motivál, akkor valósan kedvet csinál a kóstoláshoz. A gyermeknek egy másik utat mutat, amin eldöntheti, hogy járna-e. Motiváláskor a gyermek dönt teljes egészében, a felnőtt érzelmei nem játszanak szerepet.
Mutatok pár motivációs módszert az óvodai életből, ami nekem sűrűn beválik:
- Vicces nevek - sokszor elég, ha a nem ismert ételeknek fantázianevet adok. Így lesz a spenótból Hulk-szósz, a salátából nyúllakoma vagy a céklából királylányrúzs.
- Próba pacni - a gyerekek szívesebben próbálnak ki ételeket, ha azok nem érnek egymáshoz. Így megkérdezem őket: "Tehetek egy próba pacnit a tányér szélére? Akár tányérdísznek is jó lesz."
- Mindennapi életben is kóstolhatunk - például, ha nyulas mesére hívom meg a gyerekeket, a belépő rá egy szelet répa, amit mesehallgatás közben megehetnek.
- Projekt téma - ha a gyerekek is hámozhatnak, vághatnak és ők maguk is készíthetnek uzsonnát, nagyobb valószínűséggel kóstolják meg azt, amit elkészítettek (vagy esznek bele készítés közben)
- Elfogadás - amennyiben a gyermek valamit megkóstolt és útálatát fejezi ki, elfogadom azt: "Látom Évi, te megtettél mindent, megkóstoltad, de mégsem ízlik. Sebaj. "
- Extra figyelem - amikor egy ételt megkóstolnak, annak extra figyelmet szentelek és bátorítóan, személyesen reagálok: "Nahát, szerintem a mai nap egy csoda nap, mert megkóstoltad a spenótot. És, hogy ízlik?"
Amit lehet külön tálaljunk
Így minden gyermek talál valamit, amit szívesen enne, vagy megkóstolna.
A répa pedig nagyon egészséges!
Van olyan gyermek aki nem szereti a csokoládét. Miért nem kezdünk el aggódni, ha egy gyerek nem kér sosem csokit? Pedig abban is nagyon sok ásványi anyag van, pont úgy mint a répában. Sőt, bizonyított, hogy a csokoládé javítja a kedélyállapotot is. Az miért más?
Ideje a a saját hozzáállásunkon dolgozni.
Ne arra görcsöljünk rá, hogy a gyermek mit nem eszik meg, hanem nézzük meg, hogy mit szeret. Jó hír, hogy minden étel helyettesíthető egy másikkal.
Tudtátok például, hogy a burgonyának őrült magas a c- vitamin tartalma? Vagy, hogy a szőlő több vitamint tartalmaz, mint a répa? Vagy hogy a spenóton kívül vastartalmú zöldség a fokhagyma is?
Sőt, tudtátok, hogy sokszor a gyerekek nyersen szívesebben megeszik a zöldségeket, mint főzelékként?
Felesleges aggódni és az ételeket erőltetni amíg a gyermek sok más ételt megeszik, valamint nem alultáplált vagy beteg. A legtöbb vitamint és ásványi anyagot több különböző forrásból fel tudja venni a szervezetünk, találjuk meg azokat, amiket szeret a gyermek.
Végül,de nem utolsó sorban:
Az óvoda a családi nevelést egészíti ki, de nem helyettesíti. Az intézményben eltöltött idő alatt 2-3 étkezést kap a gyermek a napi ajánlott 5-ből. Azaz nem csak a pedagógus feladata az egészséges életmódra való nevelés, vonjuk be a szülőket is.
Hogy tetszett ez a bejegyzés?
Comments 5
[…] Kóstoltatás, erőltetés és Gyermekjogok […]
[…] Tovább olvasom Categories Demokratikus nevelés Gyermekjogok Kompetenciák 2022.06.20. […]
[…] Tovább olvasom Categories Demokratikus nevelés Gyermekjogok Kompetenciák 2022.06.20. […]
[…] Categories Demokratikus nevelés Gyermekjogok Kompetenciák 2022.06.20. […]
[…] írások 3 indok a kötelező alvás eltörléséért Van választása egy óvodásnak? Kóstoltatás, erőltetés és Gyermekjogok “Játszunk ma olyat, hogy én vagyok Elza.” mondta Peti (4,5 […]