Az önreflexió fontossága már óvodás korban
Nem tetszett a mai nap! - a véleményformálás képessége már a legkisebbeknél is fontos kompetencia
A különböző nézetekkel rendelkező emberek könnyebben vitába elegyednek egymással, mint azok, akik hasonló ízléssel és világnézettel rendelkeznek. Ez tény, ami már a gyerekek is tudnak. Sok esetben, amikor a gyermeket a véleményéről kérdezzük, nem válaszol: fél a következményektől, tart attól, hogy “nem jól választ” és szeretne megfelelni az elvárásoknak. Ez bizony már óvodás korban is frusztráló tud lenni, pedig nem is gondolnánk, hogy a véleménynyilvánítás képességének milyen óriási szerepe van a személyiségfejlődésben és a mentális egészség fenntartásában.
Ahhoz, hogy a gyermekek megtanulják kifejezni a véleményüket, szükségük van olyan felnőttekre, aki érdeklődnek a gyermek véleménye iránt és meghallgatják őket. Fontos, hogy a felnőtt ne csak meghallgassa, de komolyan is vegye a hallottakat és nyitott legyen a változásokra, amit a gyermekek véleménye indítványoz.
A gyermekek beleszólási jogáról, a közös döntésekről már korábban írtam nektek, ez a participáció. Kattints IDE, ha erről tovább szeretnél olvasni.
Ebben a bejegyzésemben nem a participációról,mint fogalomról fogok nektek írni, hanem annak egyik előfeltételéről a gyermekek véleményének a komolyan vételéről, azaz az éves, dokumentált óvodai reflexióról. A bejegyzéshez letölthető okosság is tartozik.
Ezt a reflexiót, más néven önvizsgálatot a nagycsoportosakkal tartjuk az elmúlt évek eseményeiről. Hogy miért?
Személyes kompetenciák erősödnek meg azáltal, hogy a gyermek megtapasztalja véleménye fontosságát. A felnőtt odafordulással és értékelésmentes meghallgatással biztosítja a gyermeket arról, hogy a negatív és pozitív véleménynek is helye van. Felhívja a gyermek figyelmét arra, hogy fejlődés csak akkor lehetséges, ha meghallgatjuk egymást és igyekszünk magunkat a jövőben fejleszteni, valamint a gyermek a saját példáján keresztül tapasztalja meg az elfogadást.
Azáltal, hogy a gyermek elfogadást tapasztal meg, nagyobb valószínűséggel válik empatikussá, akinek fontosak a társai érzelmei. Az iskolai kiközösítést és “bullying”-ot előzzük meg azáltal, hogy a gyermek ezt az elfogadó szemléletet tekinti normálisnak. Már óvodás korban rengeteget tehetünk azért, hogy az iskolai évek könnyebbek legyenek azon gyermekek számára, akik valamilyen okból az átlagtól eltérnek. Amellett, hogy a gyengébb, “eltérő” gyerekeket erősítjük, érzékenyítenünk is kell a társadalmat a másságra, a vélemények különbségére és az elfogadásra.
Az önreflexió eltanulása és a gyermekek reflektív kompetenciáinak kialakítása és fejlesztése sosem volt még olyan fontos, mint a mai napokban. Kezdjük hát el olyan korán, ahogy csak tudjuk!
Nézzük most meg, hogyan zajlik le a nagycsoportosok önreflexiója az óvodai élettel kapcsolatban!
A csoportos reflexiót egy beszélgetés nyitotta meg, közös ötleteléssel, úgynevezett “brain storming“-al kezdtünk:
– Mire emlékeztek az idei évből? Mivel telt el az idő?
– Milyen programokban vettetek részt?
– Mi az ami kifejezetten tetszett? Miért?
– Mi az ami nem tetszett? Miért?
A gyerekek körben ültek, a beszélgetés vezetetten zajlott: aki válaszolni szeretett volna, kézfeltevéssel jelezte. Nem volt időbeli korlát, így mindenki szóhoz jutott, aki akart.
Miután összegyűjtöttük az idei projekteket, felragasztottuk a fényképeket egy-egy plakátra, majd a plakátokat a falra rögzítettük.
Ezután minden gyermek kapott egyenlő számú piros és zöld matricát.
Piros = nem tetszett
Zöld = tetszett
Kimentünk a teremből és a gyerekek egyesével jöhettek be ragasztgatni. Fontos volt számunkra, hogy ne befolyásolják egymást a döntésben, ezért egyik pedagógus felügyelte a szabad játékot, a másik (én) kísérte a gyermekeket a reflexiós folyamatokban.
Amikor a gyerekek egy-egy piros vagy zöld matricát a plakátokra ragasztottak, érdeklődtem a miértekről.
Miért tetszett az a projekt? Mi az ami kifejezetten jó volt? Mi az ami nem tetszett? Hogy lehetne jobbá tenni a következő nagy csoportosoknak?
Az összes gyermek egyesével sorra került, ez 22 létszámú csoportnál körülbelül 60-80 percet vett igénybe. A terembe gyülekeztünk újra és közösen megvizsgáltuk az eredményeket: melyik projekt volt igazán közkedvelt és melyik kevésbé. Ezzel telt az első reflexiós nap.
A második reflexiós nap több előkészületet igényelt. Kifejlesztettem, egy kifejezetten az óvodai évre vonatkozó önreflexiós interjút, melyben nagy hangsúlyt fektettem a gyermekek bevonására.
Minden oldalon szerepel egy rész, ahol a gyermekek nem csak választ adhatnak, de ők maguk is aktívan kitölthetik azt – a rajzaikkal. Ennek az óvodai reflexiós interjú magyar változatának a letöltéséhez kattints IDE.
A reflexiós intejúra egyesével hívtam meg a gyermekeket. Egy egy ritka alkalom arra hogy 1:1-hez dolgozhassam a gyerekekkel. Ez egy időignyes folyamat, egy gyermek reflexiója 20-30 percet vesz igénybe, de minden perce megéri. A gyermekek arca ragyog mesélés közben, majd pásztázzák a tekintetem amikor valami negatívat mesélnek. Amikor látják, hogy nyugtázom a netagív kijelentseiket is, szívesen mesélnek tovább. Számomra és a gyermekek számára is ez egy nagyon értékes fél óra.
Természetesen az interjú oldalait fénymásolva minden gyermek haza is viheti.
A munka ezzel nem ért véget, itt kezdődik meg az én önreflexióm, azaz a pedagógiai önreflexió. Átolvasom a gyermekek válaszait és megnézem, hogy min tudok én magam változtatni, mi az aminek értelme van és melyik ötlethez vagyok én kevés. Ami az egész óvodai életre vonatkozó változás lenne, azt az óvoda értekezletén vitatjuk meg a munkatársakkal. A gyermekek véleményét, kritikáját és kívánságait komolyan vesszük.
Tudtad például, hogy ezzel az interjúval érvényesítheted a gyermekek saját véleményhez való jogát? És tudtad, hogy minden egyes alkalommal, amikor a gyermekek véleményét engeded belefolyni a mindennapokba, akkor a beleszóláshoz való jogukat is figyelembe veszed?
ÉLJENEK A GYERMEKJOGOK ÉS A DEMOKRÁCIA! Már óvodában is!
Érdekelnek a Gyermekjogok? Olvass bele pár másik bejegyzésembe is!
Gyermekkép 2021-ben
A cikk az Óvodai Nevelés módszertani szaklapjában 2021 áprilisi kiadásban...
Tovább olvasomParticipáció az óvodában
A cikk az Óvodai Nevelés módszertani szaklapjában 2021 májusi kiadásban...
Tovább olvasomTitkos választás, ahogy a “nagyok” csinálják
Egy megtörtént esete a demokratikus nevelésnek a mi óvodánkban Ebben...
Tovább olvasomGyermekjogok – magánélethez, magánszférához való jog
Unicef Gyermekjogi Egyezmény 16. cikk Milyen érdekesek ezek a jogok....
Tovább olvasom
4 Comments
Comments are closed.