Van választása egy óvodásnak?
Online felmérés a gyermeki döntéshozatalról az óvodai jelek tekintetében
-2022-
Az Óvodai Nevelés folyóirat, módszertani szaklap 2022 novemberi lapszámában publikálva
Az online felmérés adatai:
Résztvevők száma: 1608 fő
Felmérésben résztvevők: óvodapedagógusok, óvodai dajkák, kisgyermeknevelők, gyógypedagógusok, pedagógiai aszisztensek
Felmérés időtartama: 2022/5/29 – 2022/7/10
Felmérést kitöltők helyrajzilag: 96% Magyarország, 3% Románia, 1% egyéb ország
Felmérés nyelve: magyar
Felmérés célja:
- A jelenlegi, 2022-es Magyarországi helyzet felmérése a gyermeki döntéshozatalról az óvodai jelek tekintetében
- Az óvodai élet keretein belül történő participációval kapcsolatos információk gyűjtése
- Figyelemfelhívás a gyermekjogok fontosságára
A felmérésben résztvevők olyan intézményekben dolgoznak, ahol a gyermekek csak 36,1%-a választhatja ki a saját óvodai jelét. Az óvodai jeleket 64%-ban a felnőttek választják ki a gyerekeknek.
Ez az adat rettentően alacsony. Az óvodai jel több éven keresztül kíséri a gyermeket, szinte a saját nevével egyezik meg, a gyermek azonosítására szolgál. Pont ezért lenne rettentően fontos lenne, hogy a felnőtt megkérdezze a gyermeket a véleményéről. A szülők megkérdezése egy jó irány afelé, hogy a gyermek olyan jelet kapjon ami a személyiségéhez illik. Ez egy kedves gesztus, mégsem érvényesülnek a gyermekek jogai. A szülő választásának hátterében a saját érzelmei és tapasztalatai állnak, nem pedig a gyermek akarata és döntése. A saját döntéshez őt érintő kérdésekben, pedig a legkisebb gyermeknek is joga van. Az óvoda személyzetének döntése a jelekről (16,5%) a konfliktusok melegágya. Sok esetben a szülő elégedetlenül kezdi meg az óvodai mindennapokat. (lásd letölthető PDF)
Részletek letölthetők
Érdekelne ez a felmérés részletesen? Szeretnéd tudni a részeredményeket és válaszokat?
Ez a felmérés PDF formátumban letölthető.
Kattints ide!
Az óvodai dolgozók 70%-a fontosnak tartja, hogy a gyermekek részesei legyenek a döntési folyamatoknak a jelek kiosztásakor. A megkérdezettek 23%-a nem tulajdonít ennek a folyamatnak nagy jelentőséget, 7% pedig egyáltalán nem tarta fontosnak a gyermekek megkérdezését.
A gyermeki döntéshozatalt 30%-ban nem, vagy csak minimális szinten támogatja a felnőtt. Ez azt jelenti, hogy 10-ből 3 gyermek kénytelen a kívánságát és véleményét elnyomni, mert nem tudja azokat érvényesíteni. Ez rettentően frusztráló lehet, főleg akkor, ha a gyermek nincs megelégedve az óvodai jelével. Erre a felmérés egy mellék adata szolgál: 17,79%-a a gyermekeknek nincs megelégedve az óvodai jelével.(Lásd letölthető PDF) Az óvodai dolgozók 70%-a szerint fontos, hogy a gyermek maga döntsön az óvodai jeléről. Hiába a magas szám és a jó akarat, mégis csak 36,1%-ban dönthetnek erről a gyermekek. Ez az óriási hézag felveti a kérdést: miért nem tud a gyermeki döntéshozatal érvényesülni, ha a felnőttek 70%-a ezt fontosnak tartja?
A gyermekek az óvodai jelüket az intézmények 29,1%-ban egész évben, 26,1%-ban csak az év elején változtathatják meg. Az óvodák 44,8%-a nem ajánl fel ilyen lehetőséget a gyermekek számára, azaz ezek a gyermekek nem tudják a jelüket kicserélni.
100-ból 44 gyermeknek egyáltalán nincs lehetősége, hogy egy olyan fontos dolgot, ami az életüket több éven keresztül kíséri, megváltoztathassa. Az ok amiért ezt szeretnék sokféle lehet, még sincs rá lehetőségük. A gyermek nem hozhat döntést az őt megnevező, megbélyegző, jellemző dologról. Ez abban az esetben frusztráló lehet, ha a gyermeket negatív élmény köti a jelében szereplő dolgokhoz, illetve az évek során negatív megjegyzések, utalások áldozatává vált – ez pedig előfordulhat, ugyanis vannak olyan jelek, amik csúfolódás tárgyát tudják képezni a nagyobbat között. Az év elején a megkérdezett óvodák 26,1%-a teszi lehetővé a jelek megváltoztatását. A kezdeményezés szép, de koránt sem elég. Sok gyermek óvodába kerüléskor 3 éves, még nem rendelkezik eléggé fejlett kompetenciákkal ahhoz, hogy ki tudják fejezni a nem tetszésüket és érzéseiket a jelekkel kapcsolatban. Sőt, lehetnek olyan esetek is, amikor a gyermek 4-5 évesen jön rá, hogy a számára kiválasztott jel valami miatt mégsem kedves a számára. A gyermekek az intézmények 29,1%-ban bármikor dönthetnek az óvodai jelükről, ami bíztató tendencia. Ezzel kapcsolatban a következő kérdéseik merülnek fel: A változás lehetőségét felajánják a gyermekek számára? Tud a gyermek arról, hogy másik jelet kérhet? Tematizálja a pedagógus a választás lehetőségét?
A felmérés tartalmazott egy nyitott kérdést is a participatív hozzáállással kapcsolatban, melyre a résztvevők saját szavakkal válaszolhattak. Participatív hozzáállásnak azt tekintjük, amikor a pedagógus a gyermekek bevonásával és véleményének meghallgatásával szervezi az óvodai élet mindennapjait. A participatív hozzáállás nem más, mint a demokratikus nézetek megjelenése. Erről itt olvashatsz többet.
A felmérésre érkezett válaszok arra mutatnak rá, hogy a személyzet sok mindenben igyekszik a gyermekek véleményét és kérését figyelembe venni.
“Mely más területeken hozhatnak döntést a gyermekek az (óvodai) élet során?”
Idézet a felmérésből:
“Játék választás, öltözködés, fogkrém íze, evési helyzetek, szabad játékban barátok, társak választása, jaték téma, eszközök használata, ki legyen a párja, mennyit kér az ételből, innivalóból, pihenéskor az ágy helye, sétánál javasolhatnak útvonalat, alváshoz a gyerekek választanak mesét,stb. “
Érdekes, hogy sok válasz azokra a helyzetekre tér ki, amikor a felnőtt engedi a gyermeket dönteni a szükségletei elvégzésével kapcsolatban: eszik-e, iszik-e, kimehet-e mosdóba, akar-e aludni.
Ha ezeket a döntési helyzeteket megfigyeljük, rájövünk, hogy a szükségletekkel kapcsolatos döntés nem valódi döntés.
A gyermek ugyan kérdést tesz fel, ill. a felnőtt “engedélyezi azt”, de ezek a helyzetek mégsem olyanok, amit egy másik személy eldönthet a gyermek helyett. Az éhség, szomjúság, emésztési folyamatok még a gyermek által sem befolyásolható folyamatok, így érdemes reflektálni ezekben a helyzetekben a felnőtt szerepére. Erről ITT olvashatsz többet.
Összegzés:
A magyar óvodarendszer szerves része, hogy a gyermekek az óvodában elöltött idő alatt a nevük mellet jelekkel legyenek azonosítva. Az online felmérésben megkérdezettek 98,4%-a dolgozik olyan intézményben, ahol a gyermekeknek van óvodai jele.
Mivel a jelek kiosztásának folyamata a gyermeket is érintő folyamat, így a Gyermekjogi Egyezmény 12-es és 13-as cikkje értelmében minden gyermeknek joga lenne ebbe a kérdésbe beleszólni, a véleményét kinyilvánítani.
A felmérés azt mutatja, hogy az óvodai dolgozók 70%-a támogatná a gyermek döntési folyamatait, de ez mégis csak 36,1%-ban valósul meg.
Ezek az adatok gondolkodásra adnak okot és kérdéseket vetnek fel:
- Hogyan tudná a pedagógus még jobban érvényesíteni a gyermekek beleszólási és véleménnyilvánítási jogát?
- Mi nehezíti meg ennek a gyermekjognak a támogatását, ha a felnőtt ezt a folyamatot fontosnak tartja?
- Milyen gátló tényezők vannak és ezeket hogyan lehet minimalizálni, kiküszöbölni?
- Mit tehet a pedagógus azért, hogy a jövőben több gyermek választhassa ki a saját óvodai jelét?
Cikkek írásával bíznál meg?
Szívesen vállalok kérésre cikkek és bejegyzések írását, felmérések és kérdőívek készítésében tapasztalatom van, így nagyobb lélekzetvételű megbízásokat is vállalok. Természetesen gyermekek, pedagógia és kommunikáció témában.
Írj nekem!
2 Comments
Comments are closed.