A német óvoda 5 érdekessége
Azok a családok, akik 6 év alatti gyermekkel hagyják el Magyarországot vagy Németországban kisgyermeket nevelnek, sokszor meglepődve tapasztalják, hogy a német óvodarendszer teljesen máshogyan működik, mint amihez szoktak. Most összeszedtem nektek 5 érdekességet, amivel jó számolni, ha a német rendszerben fog a gyermeked közösségbe kerülni.
1. Nincs óvodakötelezettség
Magyarországtól eltérően Németországban nem kötelező az óvoda. Iskolakötelezettség van, óvodakötelezettség nincs.
Ez mit is jelent az átlag ember számára?
Azt, hogy az állam nem igyekszik minden gyermek számára óvodai helyet biztosítani. Ez azt jelenti, hogy sok tartományban, főleg nagyobb városokban nincs elég óvodai hely a gyermekek számára. Ami ahhoz vezet, hogy a várólisták néhol olyan hosszúak, hogy a családok akár éveket is várnak, mire bekerül a gyermek közösségbe. Nem elhanyagolandó információ az sem, hogy az óvoda többnyire csak 12 óráig ingyenes, az egész napos gondozásért akár több száz eurót is fizetni kell a családnak.
Rengeteg csalódástól kíméli meg magát az ember, ha ezzel a ténynel tisztában van. A legtöbb gyermeket már 1 éves kora körül be KELL íratni az óvodába ahhoz, hogy 3-4 éves korukra legyen helyük. Azok a családok, akik Frankfurt, München, Hamburg és hasonló nagyobb városok vonzáskörzetébe költöznek, számoljanak a ténnyel, hogy a már 4-5 éves gyermeket lehet, hogy nem tudják közösségbe beiratni.
Ugyan nem óvoda, hanem bölcsőde: A bölcsődei helyzet sem sokkal jobb, mint az óvodai. Sok család már a 1-2 hónapos újszülöttel megindul a beiratkozás folyamatának, hogy biztosra menjenek a gondozással kapcsolatban.
Tipp: Ha nincs intézményben hely, a 3 év alatti gyermekek gondozását a családi napközi jellegű “Tagesmutter” is végzi. Érdemes bölcsődei hely helyett rögtön “Tagesmuttert” keresni – itt egy felnőtt maximum 5 gyermeket gondozhat a saját lakásán belül, garantált a családias hangulat. Ez azért tudom, mert a gondozási engedély egy alapképzéshez van kötve, melyben pedagógiai referensként dolgozom. ☺
2. Nem kell szobatisztának lenni
A magyar rendszerrel ellentétben nincs nyomás sem a szülőkön, sem a gyerekeken a szobatisztaságot illetően. Nem felvételi kritérium a szobatisztaság.
Szerencsére ettől függetlenül a legtöbb gyermek már pelenka nélkül jön közösségbe és a pedagógusok örülnek ennek. Viszont az is teljesen rendben van, ha az óvodai beszoktatást követően, szépen-lassan veti le a pelust az ovis.
Félreértés ne essék, nem az óvoda elsődleges feladata a szobatisztaságra nevelés! A szülővel közösen támogatják a gyerekeket ezen az úton nyomás nélkül. A tény, hogy óvodába lépés előtt nem kell szobatisztának lenni megkíméli a családot a stressztől, hiszen ez az időszak nyomás nélkül is eléggé nehéz a családok számára.
Honnan tudom mind ezt?
2012 óta élek Hessenben, óvodapedagógusként és felnőttképzési referensként folyton-folyvást magyar családokba botlom, akik csodálkozva és bosszúskodva állnak a német rendszer kihívásai előtt. Ha neked is további kérdéseid vannak, ne habozz felkeresni! ☺
Családoknak online tanácsadás: Katt IDE!
3. Otthonról hozott reggeli
Sok óvodában (és már bölcsödében is) a gyerekek otthonról hozott reggelit esznek. Ez bevett szokás, ugyanis elég sok nemzetiség, szokás, vallás és nézet találkozik a nagy városok körül, így az óvodák a szülőket kérik, hogy egészséges reggelit csomagoljanak a gyerekeknek.
A legtöbb esetben külön kérés, hogy cukormentes finomságokat tegyenek a gyerekek dobozaiba.
4. Óvodarendszerek: nyitott, félig nyitott és zárt óvoda
A Magyarországon ismert rendszer, hogy minden óvoda többé-kevésbé, de ugyan úgy működik. Ez Németországra nem igaz.
A magyar emberek számára ismert rendszer, miszerint a gyermekek ugyan abban a vegyes vagy életkor szerinti csoportokban töltik a mindennapjaikat csak egy a lehetséges óvodai koncepciók (rendszerek) közül.
Ez a magyarok által ismert rendszer a “zárt óvoda” megnevezése: ilyenkor a gyerekek egy csoporthoz tartoznak, közösen töltik az idejüket, a csoportszobában vannak a foglalkozások és többnyire az étkezés is. A csoportnak fix óvodapedagógusa és gondozó személyzete van.
Sok német óvodában e rendszer mellett szintén kedvelt a “nyitott” vagy “félig nyitott” rendszer. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek nem csak a csoportszobájukban tartózkodnak az idő 90 %-ban, hanem az egész óvodát birtokba vehetik. Ez egy igen bonyolult téma, sok előnye és hátránya van – mint mindennek – de most csak elmagyarázom a rendszert, nem boncolgatom a pedagógiai részét.
“Nyitott óvoda”
Az óvoda úgy működik, mint egy kötetlen szabadidős épület. Nincsenek csoportszobák, hanem funkciószobák vannak: kézműves szoba, építő szoba, szerepjáték szoba, társasjáték szoba, olvasó szoba, stb. A gyerekek dönthetnek arról, hogy épppen hol, mennyi ideig és kivel szeretnének játszani és akár nap közben többször is válthatnak játékhelyet. Nincsenek kötelező foglalkozások és nincs a gyermeknek csoportszobája. A gyermek egész nap szabadon játszik, a saját érdeklődési köre határozza meg a játékát. A beszoktatás alatt van egy fix pedagógus, aki segíti és kíséri, de utána minden pedagógus egyformán kiveszi a részét a gyermek gondozásából és fejlesztéséből. Mivel nincsenek csoportok, így a gyerekeknek sokkal nagyobb “választékuk” van játékpartner tekintetében. Egyes óvodákban 80-90 gyermek keveredik az épületen belül.
Sok magyar számára ez a “nyitott” rendszer rossz és azt érzik, hogy a gyermeket csak megőrzik, de nem fejlesztik az óvodában. Nagyon fontos megérteni a pedagógiai hozzáállásbeli különbségeket, hogy igazán véleményt tudjon az ember formálni.
Ha röviden akarok fogalmazni a legnagyobb különbség az, hogy a magyar rendszerben a gyermek folyamatos fejlesztés alatt áll, a pedagógus azt figyeli, hogy a gyermek mit NEM tud és hol vannak hiányosságai – ezt úgy hívják: deficit, azaz hiba-orientáltság.
Ezzel szemben a német pedagógia arra teszi a hangsúlyt, hogy a gyermek már mire képes, mely területeken ügyes és mely kompetenciái erősek és ezt igyekszik kiaknázni, tovább erősíteni és nem a hiányosságokra fókuszál – ezt úgy hívják: erőforrás-orientáltság. Ez is egy fontos oka ennek a “laza” pedagógiai “nem tervezésnek”, ugyanis abból indul ki, hogy a gyermek önálló személyiség, aki tudja, hogy mi érdekli és mire van szüksége. A feltételek megteremtésén van a hangsúly és nem a gyermek motiválásán abba az irányba, amit a felnőtt eltervezett számára.
“Félig nyitott óvoda”
Ez a zárt és a nyitott rendszer keveredése. Ebben a koncepcióban van egy zárt és egy nyitott időszak, azaz minden gyermek tartozik egy csoportba, ahol a személyes doboza, váltóruhája,stb megtalálható. A gyerekek a nap egyik részében (vagy délelőtt vagy délután) a saját csoportjukban játszanak, pont úgy, mint a magyar rendszerben. Ilyenkor fix pedagógusok vannak a teremben, a beszoktatást is a csoport idő alatt végzik, a gyermek a csoportjába szokik be. A nap másik részében viszont birtokba vehetik a gyerekek az óvoda épületét és a csoportszobák funkciószobákká “változnak” át, azaz az óvodai különböző csoportjainak a gyerekei keverednek és mindenfelé játszat mindenki, mindenkivel.
Ez a három legelterjedtebb kategória, melyeken kívül számos más rendszer is van: Montesszori, Regio, Waldorf, stb, melyek többnyire magán kézben lévő óvodák. Egy másik, igen kedvelt német rendszer az úgynevezett “Waldkindergarten” , ahol a gyermekek 99%-ban az erdőben töltik a napjaikat.
Tehát a német rendszert nem lehet általánosítani és azt mondani, hogy csak ilyen vagy csak olyan – hogyan is lehetne… Németország lakossága több,mint 80 millió, ami nyolcszorosa a magyar lakosságnak, egy-egy tartomány saját országnak felel meg közigazgatásilag, saját szabályozásokkal és törvényekkel. Na, de ez egy más történet….
5. Beszoktatás
Az óvodába való beszoktatás sok szülőnek nehéz elválást jelent. A legtöbb németországi óvodarendszerben a beszoktatás teljesen más modellek alapján működik, mint Magyarországon – a legelterjedtebb a berlini és a müncheni modell. Ami viszont megegyezik: a gyermek jóléte az első és a gördülékeny ismerkedésre helyezik a hangsúlyt.
Az óvodai beszoktatás általában 4-6 hétig tart és ezt az időt a pedagógus általában ki is használja arra, hogy a gyermeket jobban megismerje, mielőtt a szülők a gyermeket magára hagyják. Tehát minden szülőnek általában 4 hét szabadsággal kell készülni erre az időszakra. Ez sok magyar számára furcsa lehet, de ha belegondolunk, hogy számos gyermeknél ez az első alkalom, hogy anyukától, apukától leválnak, érthetővé válik ez a lépcsőzetes és lassú leválást szorgalmazó rendszer.
A beszoktatás első napjaiban a gyermek csak 1-2 órát tölt az óvodában a szülővel, majd ez az idő kitolódik és megkezdődik a leválás, amikor a szülőt rövidebb, majd hosszabb időre kiküldik.
Nyilván, ha a gyermek 1-2 hét után már nem igényli a szülőt, úgy a beszoktatás hamarabb lezárul és a szülőnek már nem kell az óvodában maradnia. Amig viszont elérkezik ez a pont, a szülő ott marad a gyermekkel és támogatja a pedagógust, hogy a gyermekkel valóban meg tudjon ismerkedni és ne csak keserű beletörődés legyen a beszoktatás.
A beszoktatáshoz ITT találsz letölthető anyagot.
Tipp: beszoktatás előtt érdemes a szülőnek érdeklődni, hogy mi várható, ugyanis itt is lehetnek eltérések. Nyugodtan hívd fel az óvodát és kérdezz rá a beszoktatás hosszára, módszereire és arra, hogy mit várnak el tőled a pedagógusok. Mivel a beszoktatás a szülő és pedagógus közös munkája, nem szabad azt gondolnod, hogy te csak ülsz és a pedagógus teszi a dolgát. A szülő támogatása is legalább annyira fontos a beszoktatás sikeressége szempontjából, mint a pedagógusi munka. Na, de ez is egy másik téma…
Plusz érdekesség: Nem jellemző a családlátogatás, az óvoda nem veszi fel a családdal az óvodába lépés előtt a kapcsolatot. Néhol felajánlanak egy látogatás napot “Schnuppertag” a beszoktatás előtt, de ez sem jellemző mindenhol.
Amennyiben aggódsz az óvodaválasztás vagy beszoktatás miatt, nem látod át a rendszert és személyesen kérdeznél az óvodai életről és Tagesmuterról, vedd fel velem a kapcsolatot!
Telefonos tanácsadáson keresztül segítelek ezen a kesze-kusza úton és minden kérdésedet felteheted. Én a Hesseni óvodai nevelést ismerem a legjobban, de más tartománybeli szabályozásnak is utána tudok nézni és segítek a német kifejezéseket megérteni.
Írj nekem!
