Egy allergiás miatt ne süssön a csoport süteményt?

Empátia, odafigyelés, szociális érzékenység és persze a gyermekjogok
“Csak azért mert egy gyerek valamit nem tud megcsinálni, nem kell mindenkinek hozzá alkalmazkodnia.”
Szòljon ez a bejegyzés ùjra a gyermekjogokròl és a szolidaritásròl olyan helyzetekben, amikor a csoportban van 1 olyan gyerek akinek ételallergiája van, testi adottságai miatt nehézségekkel küzd vagy bármilyen mòdon “más”, mint a többiek. Ezt az írást is egy valòs vita inspriálta.

Adott egy òvodás csoport, ahova jár mondjuk 25 gyerek. Minden gyerek átlagosan fejlődik és a csoportban minden zökkenőmentesen történik. Egyszer csak kiderül, hogy az egyik gyereknek erős ételllergiája van, mondjuk gluténérzékennyé válik. A család megkönnyebbül, mert tudják, hogy miért fájt folyton a lány hasa, de persze ez a tudás azzal is jár, hogy át kell alakìtani a szokásaikat. Erről az allergiáròl az òvodát is tájékoztatják.

Online események: Nézz be!

Mi ilyenkor a teendő az òvodában? Mit jelent ez a gyermekre nézve? Le kell-e mondani a karácsonyi sütik sütéséről vagy az òvodai menüt át kell-e alakìtani emiatt? Le kell-e mindenkinek mondania dolgokròl csak azért, mert egy gyerek nem vehet benne részt? Egyáltalán van-e a szülőknek feladata az òvodai életben ilyenkor?

Jò sok kérdés, nézzük meg mind.

Első és legfontosabb: Minden gyereknek joga van ahhoz, hogy egyenlő bánásmòdban részesüljön és ne érje hátrányos megkülönböztetés a testi adottságai, allergiája vagy bármi mássága miatt.

Az ENSZ Gyermekjogi Egyezmény 2. cikkelye kimondja, hogy minden gyermeket megillet a diszkriminációmentes bánásmód, függetlenül a nemzetiségétől, bőrszínétől, nemétől, vallásától, fogyatékosságától vagy bármely egyéb személyes körülménytől, beleértve az egészségi állapotot, mint az allergiát.

Ezen túl Magyarország Alaptörvénye is garantálja az egyenlő bánásmódhoz való jogot minden ember számára. Az alapvető jogok és kötelezettségek részeként az “Alapvető jogok” című rész kimondja, hogy senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés például testi adottságok, egészségi állapot vagy más ok miatt.

Mit jelent ez?
Teljesen pontosan azt, hogyha almás süteményt tervezett a pedagògus sütni a gyerekekkel és nincs gluténmentes alternatìva, akkor a süteményből nem adhat a gyereknek. Ez pedig megkülönböztetés, azaz a pedagógus gyermekjogi szempontból nem hozott megfelelő döntést.

Természetesen az egész csoportnak nem kell lemondania a karácsonyi sütögetésről, hiszen a közös élmény és a tradíciók megőrzése rendkívül fontos. Szimplán olyan opciót kell találni, amiből mindenki anélkül ehet, hogy kiközösítenék vagy bárki kínosan érezné magát. Süthetnek például fahéjas almát, ami nemcsak finom, de illatos és ünnepi hangulatot is teremt, de emellett diòval töltött almát is készíthetnek. A gyümölcssaláta elkészítése szintén remek alternatíva, hiszen a gyümölcsöket szabadon variálhatják az ízlésük szerint, így mindenki megtalálja majd a kedvére való finomságot. Ráadásul, ha még több fantázia van a csoporttagokban, további különleges és ízletes desszerteket is kitalálhatnak, amelyek garantáltan feldobják a karácsonyi sütögetést.

Előfordulhat persze, hogy a pedagògus akaratán kìvül, valahogy elfelejti tervezéskor az allergiás gyermek sajátosságait és csak akkor jön rá, hogy egy gyerek mégsem ehet a finom süteményből, amikor már elkészült. Nem kell rosszat feltételezni rögtön, hiszen a pedagògus is ember és előfordul a tévedés.

Mit lehet ilyenkor csinálni?
Először is elmagyarázni a gyermekeknek, hogy hiba történt és az a gyermek sajnos nem ehet a süteményből. Ezután az esetek 99%ban lapul a pedagògus szekrényében valami nasi, amit a gyereknek adhat – a legbiztonságosabb ilyenkor a cukor, gumicukor, nyalòka.
Ezután beszélhet a szülővel, hogy tartalék glutén mentes nasit hozzon be legyen szìves ilyen alkalmakra és azt a szekrényben tárolják.
Sőt, igazábòl az lenne az ideális, ha az òvodának lenne kerete megvenni azt az 1-2 csomag édességet, amit az allergiás gyermek is ehet. Hiszen a sütemény hozzávalòit sem a szülők viszik be, azt is az óvoda biztosítja.

A szülők szerepe ilyenkor szintén fontos, hiába az óvoda falain belül zajlik egy-egy nap. Az óvodai élet részévé válhat az, hogy a szülők is aktívan részt vesznek abban, hogy támogassák az óvónőket és az allergiás gyermeket. Ez akár úgy is megvalósulhat, hogy gluténmentes sütirecepteket javasolnak, vagy időnként önként vállalják, hogy ők készítenek egy-egy olyan finomságot, amit az egész csoport fogyaszthat. 

Ez kifejezetten a születésnapok ünneplésekor jelenik meg – lehet szülinapozni sütemény és torta nélkül is: gyümölcs, gumicukor, smoothie vagy más alternatìvával. Természetesen minden szülő joga eldönteni, hogy mit visz be az ünneplésre, de ösztönözheti, kérheti a pedagógus őket arra, hogy legyenek szoldárisak. Ha mégsem tud/akar a gluténmentes gyermekre tekintettel lenni, akkor ott lapul a szekrényben a gléuténmentes nasi, ìgy az érintett gyermek sem marad ki az ünneplésből.

A szolidaritás azt jelenti, hogy a közösség, azaz a gyerekek, pedagógusok és szülők is támogatják azt a gyermeket, aki valamilyen nehézséggel küzd. Nem arról van szó, hogy mindenki mindent feladjon vagy lemondjon bizonyos dolgokról, hanem arról, hogy olyan megoldásokat találjunk, amelyek mindenki számára megfelelőek. A gyerekek így tapasztalhatják meg, hogy hogyan alkalmazkodjanak mások igényeihez, és hogy a különbségek elfogadása és tiszteletben tartása mindannyiunk közös felelőssége. Mindazonáltal ez egy kiváló alkalom arra, hogy megtanulják, mit jelent másokra figyelni, empátiát gyakorolni és elfogadni egymást úgy, ahogy van. Reális elvárás ugyanis, hogy egy óvodás korú gyermek megértse, hogy valamit csak otthon lehet ennie, az óvodában pedig nem, mert az nem lenne fair azzal a gyerekkel szemben, aki allergiás.

Ami az óvoda menüjét illeti, természetesen alkalmazkodni kell(ene) a gyerekek speciális igényeihez. Az ételallergiával küzdő gyerekek számára olyan alternatívát kell biztosítani, amely biztonságos és megfelel az ő igényeiknek. Szerencsére manapság már számos alternatíva elérhető az ételek terén, és a közétkeztetés is sokkal jobban figyelembe veszi ezeket a szempontokat, mint korábban. Amennyiben az óvoda nem tudja biztosítani a megfelelő ételt, úgy lehetővé kell tenni, hogy a szülők bevigyék azt és az étkezések előtti melegítésnek is lehetségesnek kell lennie. 

A pedagógusnak alapvető kötelessége, hogy a gyermekjogokat tiszteletben tartsa, és az egyenlőséget a legjobb tudása és képessége szerint biztosítsa minden gyermek számára. Ez nem választható lehetőség vagy egyéni vélemény kérdése, hanem szakmai és etikai felelősség. Természetesen kihívást jelenthet, amikor egy csoportban több, akár 2-3-4 sajátos nevelési igényű gyermek is van, de éppen ez adja a pedagógusi hivatás szépségét és összetettségét.

Az ilyen helyzetek különösen próbára teszik a pedagógus kreativitását, rugalmasságát és problémamegoldó képességét. Minden gyermek egyéni fejlődéséhez és boldogulásához alkalmazkodva új módszereket, megközelítéseket kell találni, ami gazdagítja a pedagógiai eszköztárat. Emellett az inkluzív nevelés nemcsak a különleges igényű gyerekek javát szolgálja, hanem az egész közösség fejlődését segíti, erősítve a toleranciát és a társas készségeket – tehát a pedagógus nem csak az allergiás gyermekért tesz meg dolgokat, hanem az egész csoportot, a felnövekvő generációt is formálja a pozitív példájával.

 

Tanácsadás?

Amennyiben kérdésed van, gyermekneveléssel kapcsolatos tanácsadásra van szükséged, keress fel.

Szívesen segítek a gyermeknevelés útvesztőiben elakadottaknak, a demokratikus nevelést tanulóknak és a gyermekjogok támogatóinak.

Kattints ide

Similar Posts