A gyermekközpontúság része a partnerség
...mert minden gyermek hangja számít!
A gyerekek nem a jövő társadalma, ők már most annak aktív tagjai. A mindennapi óvodai nevelési helyzetekben gyakran alábecsüljük, hogy a gyerekek mennyire képesek a saját érzéseiket, szükségleteiket és véleményüket kifejezni. A valódi részvétel nem csupán jog, hanem tanulási lehetőség, védelem, és a személyiség fejlődésének kulcsa is egyben.
Most hét szempontot mutatok be, amelyek segítenek megérteni, miért nélkülözhetetlen a pedagógus demokratikus hozzáállása és a gyerekek bevonása az óvodai mindennapokba, a kis dolgoktól kezdve az őket érintő nagyobb kérdésekig.
1. A pedagógus demokratikus nevelési hozzáállása önbizalmat épít
Amikor a pedadódus bevonja a gyerekeket a tervezési és döntési folyamatokba, a gyerekek megtapasztalják, hogy számít a véleményük. Ez erősíti az önértékelésüket, és segíti őket abban, hogy magabiztosan álljanak ki önmagukért. Olyan környezetben nőnek fel, ahol számít a hangjuk.
Igazából nincs szükség külön projektekre, amiben a személyes kompetenciák fejlesztését célozza meg a pedagógus. Ha a hozzáállása a demokratikus nevelési elveket tükrözi, akkor ezen kompetenciák észrevétlenül és folyamatosan fejlődnek az óvodai mindennapok alatt, anélkül, hogy erre extra feladatként kellene tekinteni.
2. A részvétel és a közös döntés egy tanulási folyamat
Amikor a gyerekek döntéseket hozhatnak kisebb és nagyobb kérdésekben, akkor nemcsak önmagukról tanulnak, hanem a világról is. A tudást belső motivációból sajátítják el, nem pedig kötelezően végzendő, előre a pedagógus átal megtervezett „játákban”.
3. A pedagógus demokratikus hozzáállása a gyerekek testi-lelki jóllétét támogatja
A döntések szabadsága segít abban, hogy a gyerekek ráhangolódjanak és figyeljenek saját testükre, igényeikre, ritmusukra. Ezt nevezik önrendelkezésnek. Aki beleszólhat abba, hogy mit vesz fel, mit eszik vagy mire van szüksége, az jobban érzi magát a bőrében.
Óvodai, sokat előforduló egyik ilyen helyzet az étkezés: a gyermek dönthet arról, hogy mit és mennyit eszik, mit akar megkóstolni, hiszen ő tudja legjobban, hogy a szervezetének éppen mire van szüksége, mi számára az elfogadható étel és mennyiség. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne motiválni és kedvet csinálni az ételek megkóstolásához, de a kötelező kóstoltatás kontraproduktív.
A kóstoltatásról és gyermekjogokról ITT olvashatsz egy másik bejegyzésem.
4. A gyerekek bevonása nem más, mint védelem
A saját határaink megismerése és érvényesítése tanulható és kell is tanulni már az óvodában is. A gyerekeknek joguk van nemet mondani és szükségük van arra, hogy ezt komolyan is vegyük. Ha az a normális és megszokott, hogy a felnőtt elfogadja azt, ha a testükkel kapcsolatban valamit nem szeretnének megengedni, akkor az lesz a normális és megszokott, hogy ezt idegen felnőttektől is elvárják. Jó példa erre, ha a gyerek egyedül szeretne vécére menni vagy nem szeretné, ha egy bizonyos felnőtt megérintené vagy segítené őt az öltözködésben. Teljesen oké és tiszteletben tartandóak ezek a kérések.
5. A demokratikus hozzáállás valódi gyermekközpontúságot tükröz
Amikor a gyerekeket valóban bevonjuk a döntésekbe, azzal nemcsak a saját fejlődésüket támogatjuk, hanem a pedagógiai környezet színvonalát is emeljük. Aktívan teszünk azért, hogy megvalósuljon a valódi gyermekközpontú, partnerségen alapuló nevelés.
Egy olyan közeg, ahol a gyermeki vélemény számít, erősebb bizalmi kapcsolatot épít ki gyerek és felnőtt között. Ez a bizalom alapja annak, hogy a gyerekek merjenek kérdezni, hibázni, kezdeményezni. A részvétel motiválja őket arra, hogy ne csak passzív szereplői legyenek a napjuknak, hanem aktív alakítói is. A nevelés akkor válik igazán minőségivé, ha nemcsak róluk, hanem velük együtt történik.
Ingyenes további cikk: Demokratikusan nevelni nem könnyű
6. A döntések gyakorlása jobb döntések meghozatalához vezet
A gyerekek saját tapasztalataikból és nézőpontjukból kiindulva gyakran olyan dolgokat vesznek figyelembe, amikre a felnőttek nem gondolnak. Ha lehetőséget kapnak arra, hogy beleszóljanak a közös döntésekbe, az eredmények sokszor kiegyensúlyozottabbak és élhetőbbek lesznek mindenki számára. A közös döntéshozatal során fejlődik az érvelés, az együttműködés és a másik véleményének tiszteletben tartása is. Ez nemcsak a gyerekeket gazdagítja, hanem a felnőttek gondolkodását is tágítja. A részvétel tehát nem lassítja, hanem gazdagítja és megalapozza a döntési folyamatok tanulását.
Ingyenes további cikk: Megint a gyerekek döntöttek!
7. A részvétel a demokrácia alapja
A beleszólás gyakorlása, a szabad véleménykifejezése már kisgyermekkorban elkezdődhet és el is kell kezdődnie. Aki megtapasztalja, hogy ő is alakítója lehet a közös életnek, később felelősebben és aktívabban vesz részt a társadalomban is. „Mivel a gyermekek is részei a demokratikus társadalomnak, így minden jog megilleti őket ahhoz, hogy akezdetek kezdetétől a demokratikus értékeket képviselve neveljék őket és ezen értékek számukra alapfogalmak legyenek. Egy demokratikus társadalom pedig akkor tud jól működni, hogyha a benne élők értékei egyeznek a törvényekben deklarált értékekkel”
Idézet: „Óvoda, ahol minden gyermek hangja számít –Demokratikus nevelés és participáció ISBN:978-963-9766-22-8
Amiben pedagógusokat támogatok
Tanácsadóként vagyok jelen: kétnyelvű nevelés, kétnyelvű gyerekek beszoktatása, nemzetköziség, demokratikus nevelés, gyermekjogok óvodai megjelenése, előítéletmentes nevelés, vereségmentes kommunikáció
Továbbképzéseket vezetek online: megbeszélés alapján veszek részt értekezleteken vagy előadást tartok egy-egy témában.
Felhasznált irodalom:
- Batancs Enikő: „Óvoda, ahol minden gyermek hangja számít –Demokratikus nevelés és participáció ISBN:978-963-9766-22-8
- DeGeDe – ABC der Demokratiepädagogik
- Bundesverband für Kindertagespflege: 7 guten Gründe
