| |

Göröngyös az út Németország felé

Igaz történetem arról, hogyan lettem húscsomagolóból pedagógiai előadó Ezt a cikket az “Óvónők Lapja – romániai magyar óvónők országos szaklapja” megbízásából készítettem, amely a 2021-2022/57. számában jelent meg. Ha tíz éve valaki azt mondja nekem, hogy harmincas éveimben Németországban fogok pedagóguskat tanítani, jó hangosan kinevettem volna. Semmi esélyt nem láttam arra, hogy óvónőként dolgozzam, arra…

| | |

Bunkert építeni jó!

A gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék. Az életre és iskolára való felkészülés a játékkal kezdődik. Az a gyermek tud sikeresen iskolát kezdeni és az válik iskolaéretté aki eleget játszik “szabadjátékot”. Hogy mi is az a szabad játék? A szabad játék során a felnőtt nem szól bele a játék menetébe. A gyermek az, aki a játék…

| |

Szabad játék vs. Feladatlapok

“Sziasztok, kislányom nemsokára iskolába megy. Szerintem itt az ideje, hogy belekezdjünk az iskolára való felkészülésbe. Tudnátok nekem iskolai felkészítő feladatlapokat küldeni?” Ehhez és hasonló kérdésekkel nap, mint nap találkozom különböző Facebook csoportokban. Sok szülő aggódva, az utolsó óvodai évben szeretné gyermekét az iskolára felkészíteni. Erről szeretnék egy pár szót írni most nektek… A legtöbb óvodapedagógus…

| | |

A gyermeki portfólió – a dokumentáció egy különleges formája

A cikk az Óvodai Nevelés módszertani szaklapjában 2021 novemberi kiadásban jelent meg nyomtatásban. Maga a portólió szó nem ismeretlen fogalom. A hétköznapi életben legtöbbet gazdasági témákban használjuk (értékpapír portfólió), de az óvodapedagógusok számára sem ismeretlen ez a fogalom: pedagógusportfólió. Amikor portfólióra gondolunk, mindig egyfajta gyűjteményről és egy adott témában összefogott tartalomról van szó. Nincs ez…

|

Szent Márton története “Ostheimer” figurákkal

A lámpások készen állnak a “St. Martin Umzugra”, azaz arra, hogy november 11-én este körmenetben sétáljunk velük egy kört. A lámpások készítéséről ITT olvashatsz többet. Ma viszont Szent Márton történetét dolgoztuk fel a gyerekekkel. Legfontosabb üzenete a történetnek az önzetlen segítés és a javak megosztása. Röviden a történetet itt olvashatod el magyarul: https://jatsszunk-egyutt.hu/szent-marton-tortenete/ A történet…

| |

Márton napi lámpások Németországban

“St Martin und das Laternenfest” November 11-én ünnepeljük mi itt Hessen tartományban Márton napot. Ezen az estén nagy a buli az óvodában. Délután 5kor minden család összegyűlik az udvaron. Óriási tüzet rakunk, forralt bort és teát iszunk, mazsolás kenyéremberkéket eszünk és sok sok St Martin dalt éneklünk. Amikor mindenki megérkezett, a gyerekek elvihetik a csoportszobában…

| | |

Sünikék ősszel

A gyerekek kérésére a héten a süniket tanulmányoztuk. Ezúttal egyszerűen érvényesítettem a gyerekek véleményformálási és beleszólási jogát, szimplán megkérdeztem, hogy mihez lenne kedvük. (A gyermekekkel való beszélgetés és a kívánságaik a tervezett programba való beleszövése is participáció.)A reggeli kör alatt beszélgettünk arról, hogy milyen állatok élnek az erdőben és melyikek alszanak téli álmot. Ezután megkérdeztem:…

| |

Hogyan hallgassam meg “jól”

Thomas Gordon családtrainer és óvodai kapcsolatok kurzusvezetőként írom a mai bejegyzésem. Középpontban az “értő figyelem“. Amikor egy gyermek elmesél nekünk valamit, többnyire okkal teszi. Főleg akkor, amikor panaszkodik. A panaszkodás igen jó visszajelzés a felnőtt számára: azt jelenti, hogy a gyermek bízik bennünk és elmeri mondani, ha valami bántja, ha valami kellemetlen történt vele. Az…

| | | |

Együtt tervezés és flexibilitás

A mai bejegyzésemben leírom nektek, hogyan készült ilyen fantasztikus őszi falevél sógyurma dísz a csoportunkba. Valamint elmesélem, hogy a gyerekek hogyan érvényesítették a beleszólási jogaikat a hét lefolyásába és a tervezési folyamatokba. Részletes leírást kaptok a gyurma receptjéről, készítésének módjáról, egyszerű érzékszervi játékról és arról, hogy milyen egyszerű is participálva, a gyerekekkel együtt döntve élni…

| | |

Ősz, gyűjtögetés, játék

Milyen érdekes, hogyha a gyermekek érdeklődését megfigyeljük és ezt ágyazzuk bele a mindennapi tervezésbe, sokkal könnyebben tudjuk őket lekötni, ráadásul a motivációjuk fenntartható. A helyzetorientált megközelítés lényege, hogy egy-egy témát a gyermekek érdeklődésére alapozva tervezünk, azaz a feldolgozott témát nem a felnőtt indítványozza, találja ki, hanem a gyerekek. Az adott témát addig kell/ lehet feldolgozni, míg…