Hol vagytok óvó bácsik?
Szükség van rátok!
"Minden óvodában dolgozó tapasztalta már, hogy milyen csodálattal tekintenek a gyerekek a férfiakra, akik az intézmény falain belül tevékenykednek valamit. Legyen az a házmester, aki villanykörtét cserél, a szerelő, aki a csapokat szereli vagy akár egy apuka, aki vállalkozott az egyik csoportszoba kifestésére, mindegyiket csillogó szemmel nézik a gyerekek és a bátrabbak kérdésekkel árasztják őket el. Ha a gyerekek szerencsések, akkor van egy gondnok bácsi, aki néha napján feltűnik és szóba lehet vele elegyedni, de a csoportszoba küszöbét aligha lépi át férfi cipő. Hiába tűnik egyértelműnek, hogy nagy szükség lenne több férfi jelenlétére az óvodában, sajnos még 2024-ben sem mondhatja el minden város, hogy legalább egy férfit foglalkoztatnak óvodapedagógusként."
A közös gondolkodás szabadsága
Van olyan tudás, amit diplomaszerzést követően kell elsajátítani
„A gyermekek akkor tudnak az óvodai élet tervezésében résztvenni, ha a felnőtt erre lehetőséget biztosít. A felnőtt feladata bevonnia gyermekeket a mindennapokba, az ő kezdeményezésére indul be a gyermekek kreativitása és fantáziája, ő nyitja meg a lehetőséget a közös ötletelésre. Mondhatni úgy is, a felnőtt adja meg a gyermekeknek a közös gondolkodás szabadságát a hatalmánál fogva.“ Az óvoda nem más, mint a társadalmunk kicsiben. A benne élők egy közösséget alkotva szervezik meg a mindennapokat és közösen dolgoznak azért, hogy az intézmény mindennapjai gördülékenyek legyenek. Nem csak a felnőttek, hanem a gyermekek is ennek a közösségnek a tagjai, így nekik is megvan minden joguk ahhoz, hogy életkornak megfelelően szerepet vállalhassanak annak működésében...
Göröngyös az út Németország felé
Igaz történetem arról, hogyan jutottam el a húsüzemből a pedagógiai előadásokig.
“Ha tíz éve valaki azt mondja nekem, hogy harmincas éveimben Németországban fogok pedagóguskat tanítani, jó hangosan kinevettem volna. Semmi esélyt nem láttam arra, hogy óvónőként dolgozzam, arra pedig álmomban sem mertem volna gondolni, hogy én állok majd a 10-20 fős szemináriumokon előadóként és én magyarázok pedagógiai témákról, fejlesztendő kompetenciákról, gyermekjogokról és demokráciáról németül.
Furcsa, hogy mennyire nem lehet előre tudni, hogy hova sodor az élet.“
Amennyiben érdekesnek találod a publikációimat és további cikkek írásával bíznál meg vagy felnőttképzésre volna igényed (akár online is), vedd fel velem a kapcsolatot!
Van választása egy óvodásnak?
Online felmérés 1609 fő részvételével a gyermeki döntéshozatalról
"A magyar óvodarendszer szerves része, hogy a gyermekek az óvodában elöltött idő alatt a nevük mellet jelekkel legyenek azonosítva. Az online felmérésben megkérdezettek 98,4%-a dolgozik olyan intézményben, ahol a gyermekeknek van óvodai jele.
Mivel a jelek kiosztásának folyamata a gyermeket is érintő folyamat, így a Gyermekjogi Egyezmény 12-es és 13-as cikkje értelmében minden gyermeknek joga lenne ebbe a kérdésbe beleszólni, a véleményét kinyilvánítani.
A felmérés azt mutatja, hogy az óvodai dolgozók 70%-a támogatná a gyermek döntési folyamatait, de ez mégis csak 36,1%-ban valósul meg. "
Óvodai kapcsolatok a pandémia alatt
Kommunikáció a humanisztikus emberkép jegyében.
"Az aktív hallgatással való meghallgatás lényege az, hogy csak azt halljuk meg, amit a beszélő fél ténylegesen mond nekünk és a hallottakat az mögöttes érzelmek megfogalmazásával tesszük egyértelművé. Az aktív hallgatás megkönnyíti a mélyen rejlő, tényleges problémák feltárását.5 Nem hallunk bele egyéb megjegyzéseket, nem teszünk fel kérdéseket, ami a beszélgetést egy bizonyos irányba terelné és nem próbáljuk elemezni a helyzetet. Azzal, ha a reakciónk objektív (tárgyilagos) marad, a szülő úgy érzi, hogy komolyan vesszük őt és megértettük mit szeretne mondani. Miután a szülő azt érzi, hogy megértettük őt és komolyan vesszük az aggodalmait, úgy ő is könnyebben látja át a mi helyzetünket és nehézségeinket."
Gyermekkép 2021-ben Az óvodapedagógus szerepe a nevelésben
“Óvodapedagógusként fontosnak tartom, hogy ez a humanisztikus emberkép érvényesüljön a mindennapos nevelésben és ezt szem előtt tartva reagáljak autentikusan a mindennapos helyzetekre. Az óvodai nevelést egy hosszútávú folyamatnak, és nem egy rövidtávú célnak gondolom. A cél maga a folyamat. Nem az a fontos, hogy a gyermek mit ér el, hanem az, hogy ezt miként teszi – elégedetten önmagával, kiegyensúlyozottan, nyomás nélkül és fenntartható belő motiváltsággal. “
Participáció az óvodában
“Azaz minden gyermeknek joga van (fejlettségi szintjének megfelelően) az őt érintő döntésekbe beleszólni és a döntési folyamatokban részt venni. Ennek a gyermekjognak a teljesítésével kezdődik meg a participáció, de közel sem itt ér véget. Természetesen az óvodapedagógus hozzáállásával. A participáció nem egy extra feladat, amit teljesíteni kell. Ez egy hozzáállás, amit az óvodai élet mindennapjainak tervezésekor figyelembe kell venni. Az óvodapedagógus a gyermekre, mint egyenrangú félre tekint, elfogadja a gyermek véleményét és kívánságát – akkor is, ha az nem egyezik az sajátjával.”
Titkos választás az ebédlő nevéről Egy megtörtént esete a demokratikus nevelésnek
“Az amúgy is izgalmas várakozást, megannyi teendő még izgalmasabbá tette. A gyermekekkel közösen választási urnát készítettünk, majd jó sok ragasztóval lezártuk. Mert ugye senkinek sem szabad belelesni. Itt igen nagy hangsúlyt fektettünk a TITKOS választásról való beszélgetésre. Megvitattuk a gyermekekkel a véleményhez való jog fogalmát és felhívtuk a figyelmüket rá, hogy nem muszáj megosztaniuk egymással a szavazatukat. Sokan szívesen beszéltek róla, viszont volt aki konzekvensen nem mondta el senkinek mire fog szavazni. Érdekes volt megfigyelni, hogy milyen fejlettségi szinten állnak a gyermekek személyes kompetenciái.”
A gyermeki portfólió A dokumentáció egy különleges formája
“A jól vezetett portfólió ismertető jele az, hogy azon kompetenciák fejlődését dokumentálja (rajzokkal, leírásokkal, történetekkel, fényképekkel), melyek a gyermeki egyéni fejlődés számára kiemelkedő fontosságúak. Valamint azt is mutatja a portfólió, hogy a gyermek milyen különleges és személyes módon fejlődött, hogyan sikerült neki valamit egyedi módon elérnie.”